A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FLEIT ERNŐ: A Sajó folyó és árterének ökológiai állapotfelmérése

2. Anyag és módszer A mintavételi pontok az alábbiak voltak: 1. Sajópüspöki 2. Dubicsány 3. Sajóecseg 4. Sajópetri 5. Kesznyéten 6. Gesztely 123.5 fkm (Sajó) 102.9 fkm (Sajó) 67.9 fkm (Sajó) 38.8 fkm (Sajó) 4.0 fkm (Sajó) 24.4 fkm (Hernád) A biológiai vízminősítés során olyan bioindikátor fajokat használtunk fel, mint pl. a fenéklakó makroinvertebráta közösség tagjai. Ezt kiegészítettük a vízfolyás szaprobiologiai és trófikus állapotának, a halfaunának a makroszkópos gerinctelen fauna és a terresztris ártéri vegetáció felmérésével. 3. Eredmények 3.1. Fitoplankton A folyó planktonikus algáit a centrikus kovamoszatok és a Chlorococcales rendbe tartozó zöld algák dominálják. A fitoplankto

n biomassza értékei jelentősen emelkednek a hossz-szelvény mentén; a Tiszához közeli szelvényben értéke mintegy harmincszor volt magasabb, mint a Sajópüspöki szelvényben. A becsült klorofil-a értékei alapján megállapítható volt a hossz-szelvény menti eutrofizációs folyamat. Összehasonlítva ezt a Hernáddal, a Hernád trófikus állapota mezoeutrofikus, amely a Kesznyéten-i Sajó keresztszelvény értékeivel cseng össze. A fitoplankton taxonszám erőteljes emelkedést mutat Sajópetri-ig. A számított Shannon diverzitás értékek hasonlóan változtak, mint a fitoplankton taxon szám értékek. A fitoplankton változások alapján megállapítható, hogy antropogén hatások (szennyvíz bevezetések) és hidrológiai tényezők egyaránt befolyásolják és alakítják a Sajó fitoplankton közösségének összetételét. 565