A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FLEIT ERNŐ: A Sajó folyó és árterének ökológiai állapotfelmérése

2. táblázat A vízellátás/csatornázás helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Parameter A szolgáltatásba bevont települése %-a Parameter 1970 1975 1980 1985 1987 1992 Vízellátás 42 53 64 72 75 85 Csatornázás/szvíz kezelés 26 31 33 34 38 Borsod-Abaúj-Zemplén Satisztikai Évkönyve, 1992, Központi Statisztikai Hivatal, 1993 A vízellátás helyzetére jellemző, hogy 1992-ben 59 településnek, melyből 3 (!) város volt az ivóvíz minősége nem felelt meg a Magyar Szabvány előírásainak. A nem-pontszerű szennyező források közül kiemelhető a mezőgazdasági szennyezők hatása a talajvizekre, de a felszíni vizekre is. Az állattartás adatait tekintve kitűnik, az 1992-es évet összehasonlítva az 1980-as csúcsévvel, hogy a szarvasmarha létszám 47 % , a birka 35 %, és a baromfi 31 %-al esett vissza, igaz, hogy a sertésállomány közel 8%-al nőtt. A szervestárgya felhasználás csökkent, mig a műtrágya felhasználás 70%-al csökkent 1992-ben, összehasonlítva az 1985-ös évvel (csúcsév). A Sajó völgyben mind az ipari mind pedig a mezőgazdasági tevékenység erősen visszaesett az elmúlt években, azonban a területet még mindig az egyik legszennyezettebbként tartják számon. Számos pontszerű és diffúz szennyezőforrás változatlanul szennyezi a Sajót, illetve mellékvízfolyásait, beleértve a kommunális és ipari szennyvízkibocsájtásokat, a csatornázatlan településeket, a mezőgazdasági területről bemosódó nitrátot, és szerves mikroszennyezőket, legális és illegális szemétlerakókat. A szennyezés az alábbi tényezőknek tulajdonítható: * Magas népsűrűség. 563