A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BÉKÉSI ISTVÁN: Holtágak és környezetük rehabilitációs program, Halásztelek–Túrtő–Harcsás Holt-Körös

HOLTÁGAK ÉS KÖRNYEZETÜK REHABILITÁCIÓS PROGRAM HALÁSZTELEK-TÚRTÖ-HARCSÁS HOLT-KÖRÖS Békési István Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok A napjainkra kialakult holtág-rendszer az 1895-ös szabályozásokat követően alakult ki. A védtöltések 1895-98 között épültek meg. 1903-ban helyezték üzembe a Halásztelki zsilipet, majd 1948-ra elkészült a rendszer szivattyútelepe, a Halásztelki 1,2 m^/sec teljesítményű szivattyútelep is. A múltban a holtágreudszer fő funkciója belvíztározás, bevízbefogadás volt, illetve járulékos hasznosításként megemlíthetjük az öntöző víztározást, a halászatot, a jóléti hasznosítást (üdülés, horgászat). Ettől lényeges eltérés a jövőben sem várható. A járulékos hasznosítás arányainak kialakításában, a hasznosítás minőségében a jövőben a tulajdonos a Mezőtúri Önkormányzat dönt, azonban a járulékos hasznosítás nem akadályozhatja az elsődleges funkció érvényrejutását. Az utóbbi időben nagymértékben fejlődő jóléti hasznosítás (vízparti üdülés, horgászat), továbbá a privatizáció kapcsán szinte követhetetlenné váló tulajdonos-változásból eredő libatartás és mezőgazdasági művelés, továbbá a természetes elöregedés következtében a holtágrendszer egyes részein a vízminőség és a környezeti állapot fokozatosan romlik. 1. A HOLTÁG KÖRNYEZETÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK, HASZNOSÍTÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSAI Mezőgazdasági tevékenysé

g: A holtágrendszer környezetében folytatott tevékenységek közül negatív hatását tekintve első helyre sorolható a több helyen engedély nélkül folytatott liba-, illetve kacsatartás. E tevékenység nemcsak a túlzott szervesanyag terheléssel veszélyezteti a holtág vízminőségének állapotát, hanem a part állagának rongálásával is jelentős károkat okoz. A "Bihari" kastély ill a közelében meglévő, valaha TSz tulajdonban lévő épületekben Bihari Gábor vállalkozó folytat libatenyésztést. Maga a kastély nem jelent potenciális szennyezőforrást a holtágra, de ugyanez nem mondható el a libatartásról. 497