A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - KIRÁLY ISTVÁN: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízi közmű helyzete és további fejlesztési feladatok

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE VIZIKÖZMŰ HELYZETE ÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSI FELADATOK Szerző: Király István oki. építőmérnök, szakmérnök FETI-VIZIG Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - ami mint ismeretes csaknem megegyezik a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területével - a települések viziközmű építése és a szolgáltatás az ország más régiójához mérten is későn indult meg. Még az Alföld megyéihez hasonlítva is az elmaradás mértéke nagyon nagy volt. Ebben az évben lesz éppen 30 éve annak, hogy Nyíregyháza városban kiadtuk üzemeltetési víg'ogi engedélyt az akkor úgynevezett egységes városi vízmű és csatornamű részleges üzemeltetésére amikor a Fővárosi Vízműveknél már a centenáriumi megemlékezésére készülődtek. Lassan indult meg a fejlődés mert a megyeszékhelyen és a megyében is csak néhány helyen meglévő kisebb ipari üzemek, műhelyek egyedi vízellátással oldották meg vízellátási gondjaikat. Egy 1965-ös felmérés szerint csak Nyíregyháza városban - az akkori 62000-es városban - közel 460 db. mélyfúrású kutat vettünk fel a kataszterbe. A megye településén általános volt a közkutas vízellátás és külterületeken az ásottkutas vízellátás. Érdemes és egyben a mai gyakorlattal szemben érdekesnek is mondható, hogy a ma oly nagy mértékben elterj edt engedély nélküli sekély vagy közepes mélységű kiskutak akkor még gyakorlatilag nem léteztek. Az emberi fogyasztásra felhasznált vizek minősége akkor rengeteg kifogásolható paramétert tartalmaztak; a magas vas-mangán tartalom mellett számos kútban ammóniák, nitrit - nitrát szennyezések és bizony nem ritkán coli - fertőzés is előfordult. A térség geológiai felépítése a nagy folyók szabdalta táj egységekben jelentős hidrogeológiai különbségeket mutatnak. A megye felszínalatti kitermelhető vízkészlétének döntő hányadát a Beregi, Tisza-Szamosközi síkságokon termelhetők ki, ahol az ősfolyók óriási mennyiségű durva szemcséj ű hordalékot raktak le. Ezek a pleisztocén korú rétegek általában kiváló minőségű ésjelentős mennyiségű kitermelhető 751