A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - NÁDASDY GÁBOR–TÖRÖK ANNA–VIRÁGH ATTILA: A hálózatbeli vízminőség alakulása Debrecenben

A kifogásolt [5 % alatti] hálózati vízminták százalékos szintje alacsony (4. ábra). Ez az alkalmazott víztisztítási technológia eredményességét bizonyítja, de ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben is fokozott figyelmet kell fordítanunk a hálózatban végbemenő változásokra. Az eredmények további elemzése kapcsán meg kell jegyezni, hogy az alacsony kifogásoltsági szintben jelentkező határérték feletti eredmények (lebegőanyag, vas- és mangántartalom) csak a hálózat bizonyos "gyenge" pontjain találhatók. 4. BAKTERIOLÓGIAI EREDMÉNYEK A hálózati viz minőségének ellenőrzése céljából a városban számos mintavételi helyünk van, ezek többsége ejektoros kút. Az innen származó minták bakteriológiai minősítésére vizsgáljuk a szabványban előírtaknak megfelelően a eoliform baktériumok számát és fekális eredetét, a fekális Streptococcusok számát, a szulfitredukáló anaerob spórás baktériumok (Clostridiumok) számát, valamint a telepszámot 22'C-os 37"C-os hőmérsékleten. A fentiekben vázolt - a kémiai paraméterek alapján közel ideálisnak mondható - feltételek mellett nézzük meg, hogy bakteriológiai szempontból milyen tendenciák figyelhetők meg a hálózatban. 4.1. A hőmérséklet hatása a bakteriológiailag kifogásolt minták számára Mint ismeretes, a hőmérséklet alapvetően befolyásolja a víz biológiai folyamatait. Hideg hatására a biológiai élettér beszűkül, a mezophil és a pszichrophil baktériumok száma jelentősen mérséklődik, meleg hatására ezzel ellentétben az anyagcsere folyamatok felélénkülnek, az egyedszámokban nagy ugrás következhet be. Nem véletlen, hogy Deák és mtsai (1981) a jelentős mértékű másodlagos szennyezettségű településeken a víz hűtését javasolják. A dolgozat elején említettük, hogy a város tisztított felszíni vizet is kap, amely vízmennyiség hőmérsékleti tehetetlensége miatt kis időeltolódással jól követi a külső hőmérsékletet. Ez nyáron felmelegíti, télen hűti a városi vezetékhálózatban lévő vizet. A jelenség érzékeltetésére bemutatunk egy ábrát, melyen a pozitív minták mennyiségének szezonális változását tüntettük fel. Itt jól látható, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő a bakteriológiailag kifogásolt vizsgálati eredmények száma. (5. ábra). A tendencia gyakorlatilag minden évben hasonlóan alakult. 746