A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - VÖRÖS BÉLA: A Harta–dunapataji sziget és mellékág rehabilitációja

A hajózás szempontjából mértékadó kisvízhozam jelenleg 1040 m3/sec, az ehhez tartozó felszíngörbét az MVSZ-90. munkavízszint jelöli ki. Ennél a vízhozamnál a Dunaföld vár alatti Duna - szakaszon már több gázló és szűkület nehezíti a hajózást. Az ADUVÍZIG 1993-ban tanulmányt készített a távlati vízbázisok biztonságba helyezéséről. Ez a tanulmány a sziget meder felöli oldalán (1544 5 - 1539.5 fkm) kutak elhelyezését irányozza elő a becsült védterülettel együtt. 2. A SZÁMÍTÁSBA VEHETŐ REHABILITÁCIÓS MUNKÁK A Duna mentén húzódó értékes terület védelmére a vízkárelhárítási, a hajózási, a természetvédelmi, a vízbásisvédelmi, az üdülési és az egyéb érdekek összehangolásával az alábbi javaslat született. A mellékág kotrása és a felső út alatti áteresz környezetének átépítése a jobb vízpótlás érdekében. A kotrás alsó határa megegyezett az MVSZ-90. felszíngörbe értékével. A vizsgálat a paksi vízmérce hosszú idejű vízállás adatsorának tartóssági feldolgozásával történt (2. ábra) Átlagos tartósság víz állás cm DUNA - PAKS ESZLELT VITUKI ADATSOR 500 400 300 200 1 00 0.0 0.1 0.2 0 3 0.4 0 5 0.6 0 7 0.8 0 9 1.0 Meg-nem-haladási gyakoriság 2. ábra 1 1 961 - 1 990 Éves időszak / / 482