A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
2 , A bálványosi nádas térsége, 3., A bácsai csatorna régi szivattyútelep - Remencei csatorna közötti szakasza. A tervezési terület a szigetközi belvízrendszer, azon belül pedig a szavai belvízöblözet része. Az öblözetben a főműveket összekötő csatornák és vizkormányzó művek összekapcsolják, a belvízelvezető rendszer egy egységet képez. Fentiek miatt a tárgyi terület belvízi jellemzésénél nem szorítkozhatunk csupán a kérdéses területre, hiszen azt egy attól távolabb végbemenő esemény, beavatkozás lényegesen befolyásolhatja. Új nyomvonalon épült ki korszerű, és a város biztonsági igényeinek megfelelő paraméterekkel rendelkező védvonal a bácsai legelő térségében. A töltés a főmeder mellé került, így mintegy 190 ha előtte hullámtéri, addig csak nyárigáttal védett terület mentesült az árvizektől és vált használhatóvá városfejlesztési célokra. A talaviz adatsorokat vizsgálva, szembetűnő, az utóbbi időszak legkisebb és közepes talajvízszintjeinek csökkenése a korábbiakhoz és a statisztikai prognosztizálthoz viszonyítva. A 3. sz. tervezési terület gyakorlatilag a szigetközi belvízrendszer alsó szakaszának tekinthető. Az 1. számú tervezési területen jelenleg található tavak és anyaggödrök vízpótlása jelenleg csak a talajvízből biztosított. A felszín alatti vizekből történő vízpótlás javítására mindenképpen mélyítésük lenne kívánatos. Mind a meglévő mind pedig a kialakítandó tavaknál minimum a vízfelület 1/3-án 105,00 mBf, vagy annál alacsonyabb fenékszint kialakítása szükséges. Mivel a tervezési területen a talajvízszintben kb. 0,4 m nagyságrendű esés tapasztalható, a vízrendszer egyes elemeinek összekötése a pataházi térség tavaira önmagában is kedvező hatású lehet. A bácsai vízmérce vízállásait értékelve megállapíiható, hogy a legszárazabb időszakban sem csökkent a belvízcsatorna alsó szakaszán a vízszint 108,30 mBf. alá, ami a térség közepes talajvízszintjének felel meg. Ezért mindenképpen célszerűnek tartjuk a 3. számú területhez tartozó bácsai csatornával történő összekötés megvalósítását. Ezzel a jelenlegi vízállapotokat figyelembe véve is javítható a tervezett vízrendszer vízgazdálkodása, a korábban ismertetett szigetközi mentett oldali vizpótlórendszer elkészülte után pedig biztosítható a megbízható vízpótlás. Meg kell jegyezni, hogy felszíni vízpótlás esetén a vízminőség megóvása érdekében a vizbetáplálást nádas, megfelelően kialakított biológiai szürömezön keresztül kell megvalósítani. Vízpótlás szempontjából az alábbi alapesetek különböztethetők meg 1.,_ A tavak önállóan egymástól függetlenül kerülnek kialakításra, felszíni vízpótlás nincs 2., A tavak között összekötő csatornák és "kis tavak" kialakításával kapcsolat van, felszíni vízpótlás nincs 3, A tavak között összekötő csatornák és "kis tavak" kialakításával kapcsolat van, biológiai szürőmezőn keresztüli felszíni vízpótlás a Bácsai csatornából a jelenlegi vízjárásnak megfelelő mértékben biztosított 4 , A tavak között összekötő csatornák és "kis tavak" kialakításával kapcsolat 477
