A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

A DUNA-TISZA-KÖZI HÁTSÁG MÁSODLAGOS VÍZKÉSZLETE Gajárszki Győző, Klimó Erzsébet BEVEZETÉS Jelen tanulmány a Duna-Tisza-közi Hátság, szennyvízből származó másodlagos vízkészletének mezőgazdasági célú felhasználhatóságát elemzi. A szerzők egy átfogó, elsősorban vízkészlet felmérést tartalmazó munka részeként kaptak megbízást a feladat elvégzésére. A megbízásnak megfelelően a felmérésbe a Tisza és a Dunavölgyi Főcsatorna által közrefogott területet vonták be (1. ábrá

i. A vizsgált területet északról a Dabast, Albertirsát, Abonyt összekötő képzeletbeli vonal, délről az országhatár határolja. A Tisza és a Dunavölgyi Főcsatorna mend 5 km-es sáv a vizsgálat szempontjából figyelmen kívül hagyható volt. A mennyiségi értékek mellett a felhasználhatóságot befolyásoló vízminőségi jellemzők elemzése is része volt a feladatnak. A FELADAT KIDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI ÉS MÓDSZERE A felmérés keretében a hasznosítható másodlagos vízkészletek meghatározását különböző tények és szempontok figyelembevételével volt célszerű elvégezni. Ezek a következők: - a felhasználás gazdaságosságának szempontjából elfogadható legkisebb kibocsátott napi vízmennyiség, üsztított, illetve részben tisztított szennyvizeknél; ennek alapján, - a jelenleg rendelkezésre álló, mezőgazdasági célra felhasználható másodlagos vízkészletek mennyisége, - megfelelő csatornahálózat és szennyvíztisztító kapacitás kiépítése esetén figyelembevehető további másodlagos vízkészletek, - a mezőgazdasági felhasználhatóságot befolyásoló vízminőségi jellemzők. A felmérés során elsődlegesen a személyes kapcsolatokon alapuló adatgyűjtés, helyszíni bejárás módszerét alkalmazták, illetve egyes adatoknál a hivatalos statisztikai értékek (pl lakosság lelekszáma) kerültek felhasználásra. 137