A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - TÖRÖK JÓZSEF: Felszín alatti vízkivételek engedélyezésének korlátozása a Duna-Tisza közén
talajvizek szintje a mértékadó 1956-75. évi közepes talaj vízállásokhoz viszonyítva. A probléma felismerését követően elvégzett vizsgálatok (1,2,3,) feltárták a talajvízszintsüllyedés mértékét, területi változásait, a vízháztartás kiegyensúlyozatlanná válásának alapvető okait (azaz a felszín alatti vizek utánpótlását szolgáló csapadék halmozódó hiányát, a vízkitermelés rohamosan növekedő mennyiségét, a mezőgazdasági művelési ágváltozásokból bekövetkező vízigénynövekedést, stb). Az okok elemzése rávezetett azokra a lehetőségekre is, amelyek a túlterhelt felszín alatti vízkészlet kisebb mértékű igénybevételét, esetleg a vízkészlet visszapótlását jelenthetik Ezek az alábbiak: - a felszín alatti vízkivételek mennyiségének korlátozása, - a területre hullott csapadék visszatartása, beszivárogtatása, - a használt vizek elszikkasztása, elöntözése, - kisebb vízigényű vízhasználatok, mezőgazdasági kultúrák előtérbe helyezése, - vízpótlás juttatása a homokhátságra a Duna, és a Tisza vízkészletéből. 2. VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI KORLÁTOZÁS ELRENDELÉSE A kedvezőtlen vízháztartási változásokból adódó további károk csökkentése, a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében - első teendőként - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjogi engedélykiadási korlátozást rendelt el a nem ivóvízminőséget igénylő (alapvetően öntözési célú) felszín alatti vízkitermelésekre 1993 augusztus 23-án. A nem teljes körű korlátozás nagyságát, területi változásának mértékét a VTTUKI Hidrológiai Intézet számításai alapján határozták meg (4). A számítások eredményeként a Duna - Tisza közén talajvízből a meglévő vízhasználatokon felül kitermelhetőnek 41 millió m^/év adódott, amelyből a hátsági területre 15 millió m 3/év jutott A területenként kitermelhető fajlagos vízmennyiségek a térségben észlelt vízszintsüllyedések mértéke, és intenzitása alapján lettek meghatározva, 10-50 m^'ha/év között ( 1. ábra ). A településenként kitermelésre engedélyezhető,- m^/év-ben kifejezett talaj vízmennyiségekről táblázatos összeállítás is készült a fajlagos értékek felhasználásával. Az új vízjogi engedélyek kiadásánál az Országos Vízügyi Főigazgatóság az alábbiak érvényesítésére hívta fel a vízügyi hatóságok figyelmét: - a nem ivóvíz minőségű , tehát alapvetően öntözővíz igény csak a talajvízből, maximálisan 30 m talpmélységű kútból elégíthető ki, - a településeken csak a VTTUKI által meghatározott fajlagos m 3 /ha/év talajvízmennyiség kitermelése engedélyezhető, - a fentiek szerint kiadott vízjogi engedély érvényességének időtartama 10-20 m 3 /ha/év esetén 3 év 86
