A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - CSATÁRI BÁLINT–CSORDÁS LÁSZLÓ: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon
hobby-kerttel, megállapítható, hogy tavasztól őszig legalább 100-150 ezer ember jelenik meg a térségben potenciálisan többlet fogyasztóként. A hobby-kertekbert elhelyezett talajvizkutakról ugyan nincs pontos felmérés, de szinte bizonyos, hogy ahol művelt kiskertet találunk, ott gyakran egymástól 25-30 méterre 15-35 méter mély csökutak csapolják igen nagy mennyiségű öntözővízzel a felső talajvízréteget- Tekintve, hogy e viz nagy része elpárolog, a hiány - különösen száraz évek után - eléggé nyilvánvaló. Kecskemét környéki tanyasoros kérdőíves felmérésünkből az is jól látható, hogy a tartósan lakolt tanyák nagy része hidroforos berendezéssel, nagyobb mélységből nyeri a háztartási és ivóvizet, s ma már szinte a tanyákon is általánossá vált a fürdőszobás korszerűsítés, legalábbis a városok környékén. 4. AZ EGYÉNI VÍZKIVÉTEL HATÁSA A TALAJVÍZ SZINTJÉNEK SÜLLYEDÉSÉRE Mivel a terület talajvízszint-süllyedésének okai között a korábbi vizsgálatok eredményeként mintegy 6 %-ot tett ki a talajvízből történő vízkivétel, ezért 1990 őszén a VITUKI megbízása alapján kérdőíves felmérést végeztünk az egyéni vízkivétel becslésére a Duna-Tisza köze középső részén (Bács-Kiskun megye északi részének K-NY-i metszetében). A felmérésbe vont kutak - csakúgy mint a kutak többsége nem rendelkezett vízjogi engedéllyel, számukról és főleg a fogyasztás mértékéről nem állt és ma sem áll rendelkezésre adat. Ez a vízfogyasztás tehát a terület felszín alatti vízháztartásának egyik rendkívül bizonytalan, kevéssé ismert eleme. A vizsgált ingatlanokat (168 db) úgy jelöltük ki, hogy azok településen belüli elhelyezkedése (külterület, belterület, zártkert) szinte teljesen azonos volt a BácsKiskun megye területén lévő egyéni ingatlanok megoszlásával. Felmérésünk azt mutatta, hogy igen jelentős különbségek vannak a belterületi, a külterületi és a zártkerti egyéni ingatlanok évi vízfelhasználása között, de különbség fedezhető fel a talajminőség, a településtípus szerint is. A különböző módszerekkel történt becslés alapján a teljes területre szétosztott vízhasználat évente 15-30 mm. A kérdés fontosságát növeli, hogy az általunk becsült egyéni vízkivételi adatok megközelítően azonosak a mélybeszivárgás becsült értékével. A talajvízből történő vízkivételnek a DunaTisza közi talajvízsszint süllyedésében játszott szerepe az eddigi vizsgálatok eredményei alapján nem tisztázható megfelelő pontossággal és biztonsággal. A különböző becslési módszerekkel (felbontással) végzett számítások eredményei között jelentős eltérések mutatkoznak, ezért fontos az adatok további pontosítása. 74
