A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - VASVÁRI VILMOS: A légnyomás hatékonyság meghatározása a rétegvíz-készletek változásának hatékonyabb becslésére

A nyomás alatti vfzvezető rétegre ható erők egynsúlyából levezethető a légnyomás hatékonyság értéke 13/: BE = - - (3) 1 «• JL n-p ahol a - a szemcseváz összenyomhatóság! tényezője [m

2/N] (3 - a víz összenyomhatósági tényezője [m

2/N] n - hézagtérfogat [-] A negatív előjel azáltal adódik, hogy növekvő légnyomás mellett a kútban süllyed a vízszint és fordítva. Az irodalomban a légnyomás hatékonyság általában csak abszolút értékével szerepel, így azt a továbbiakban pozitív értékként kezeljük. A légnyomás hatékonyság a szemcseváz összenyomhatósági tényezőjétől való függősége alapján közvetlen összefüggésben áll a fajlagos tárolási tényezővel: s

0 = e

v-g-n-p-d + _!L) (4) mely a (3) képlet behelyettesítésével a negatív előjel elhagyása mellett az S

0 = Q/g-n-P'-gL (5) alakra hozható. Ha g = 9,81 m/s

2, q

v = 1000 kg/m

3, P = 5-10'° m

2/N, akkor S = 4,91-10"

6-n--L [-1] (6) 0 BE m A nehézségi gyorsulás g konstans. A víz sűrűsége e

v És összenyomhatósági tényezője a nyomás alatti réteg esetében természetes talajvíz hőmérséklet mellett ugyancsak konstans. Mivel a nyomás alatti rétegek hézegtérfogata szűk sávban ingadozik, a fajlagos tárolási tényező fordítottan arányos a légnyomás hatékonysággal. A légnyomás hatékonyság így fontos meghatározója a nyomás alatti rétegek tárolási képességének. A légnyomás hatékonyság értéke lehetővé teszi a (7) képlet felhasználásával a légnyomásnak a mért nyomásszint idősorra gyakorolt hatásának a százalékos korrigálását. A nyomásszint idősorok korrekcióját a légnyomás normálértékére kell vonatkoztatni, melynél a kút tengerszint feletti magassága szolgál alapul. 66