A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - LIEBE PÁL: A talaj- és rétegvizek kapcsolata a Duna-Tisza közén
évek elején az említett termeléscsökkenés hatása a nagyobb vízkivételek körzetében lévó észlelő kutaknál a rétegvízszint süllyedés mérséklődésében, illetve megszűnésében mutatkozott, de a távolabbi területeken a süllyedés folytatódott. A vízművek üzemi adataiból szerkesztett rétegvízszintsüllyedési kép az előbbitől eltérően nagyobb depressziókat mutat. Az észlelőkutaknál mért süllyedések időben visszafelé történő extrapolálásával becsült 5-10 m körüli regionális depresszióval szemben a lokális depressziós értékek elérhetik a 20-30 m-t is. A talajvízszint és a rétegvízszint közötti különbség a leszivárgási területeken a 70-es évek közepéig - amíg a talajvízszintben még nem alakult ki trendszerű süllyedés általában nőtt. A potenciálkülönbség, s ennek megfelelően a talajvízből történő mélybeszivárgás közel duplájára növekedett, de ez a növekedés a 80-as években már nem volt jelentős, mivel az utánpótlódási területek nagyobb részén a talajvízszint együtt süllyedt a rétegvízszinttel. A peremi mélyfel^vésű területeken a rétegvízszintek pozitív nyomásállapota a talajvízhez képest megszűnt, ami azt jelenti, hogy az ide áramló vizek nem felszivárgás, hanem mesterséges kitermelés révén csapolódnak meg. ( 1•ábr a) 6. KÖVETKEZTETÉSEK Az elműlt két csapadékszegény évtized tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a talajvíztartó utánpótlódása drasztikusan lecsökkenhet, s korábban nem várt gyakorisággal követhetik egymást az olyan évek, amikor minálisra csökken az utánpótlódás. Ha a talajvíztartót ezekben az években is a korábbi csapadékosabb viszonyok között kialakult, illetve arra alapozott természetes, illetve mesterséges megcsapolások terhelik, akkor megindul annak kiürülési folyamata. Amennyiben az utóbbi két évtizedre jellemző szárazabb időjárás fennmarad, akkor mesterséges beavatkozásokra van szükség, mint pl. az olyan mértékű öntözés, amelynek egy része nem a 47
