A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VÖRÖS LAJOS–PRÉSING MÁTYÁS–V. BALOGH KATALIN–BERÉNYI MIKLÓS: Az oldott és formált szerves anyag terhelés jelentősége a Séd–Nádor vízrendszer vízminőségének alakításában

koncentrációjának mérésével. A vizek szervesanyagainak túlnyomó részét a baktériumok hasznosítják. Emiatt mennyiségük és aktivitásuk a vizek biológiailag lebontható szerves szennyezettségének legjobb indikátora. A bakterioplankton mennyiségét nagyon gyakran jellemzik valamely táptalajon növő csíraszámmal. Ez az érték rendszerint egy vagy két nagyságrenddel kisebb, mint a viz tényleges baktérium-koncentrációja, emiatt nem alkalmas a víz szaprobitásának megítélésére. A baktériumok korrekt mennyiségi meghatározása kizárólag epifluoreszcens mikroszkópi eljárással lehetséges (3). A nemzetközi vízvizsgálati gyakorlatban ezért ez az egyedül elfogadott eljárás, szemben a hazai gyakorlatban hosszú ideig "túlélő" RÁZUMOV (4) féle módszerrel (1). 2.CÉLKITŰZÉS A Fűzfő térségi ipari szennyvizeknek a Séd-Nádor-Malom-csatorna vízrendszerre gyakorolt szervasanyag terhelő hatását vizsgáltuk. A formált és az oldott szervesanyagfrakció szétválasztásával arra kerestük a választ, hogy a viz planktonikus élőlényei mennyiben járulnak hozzá a víz szervesanyag­terheléséhez. A kapott eredmények alapján vízminőségjavító beavatkozásokra kívántunk javaslatot tenni. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1. Mintavétel helye .és ideje A Veszprémi Séd Királyszentistvánnál két ágra oszlik, amelyek mintegy 80 km megtétele után egyesülnek Cece községtől délre. A két párhuzamosan futó ágra szakadt patak Nádor-csatornának nevezett ágát Királyszentistván és Sárszentmihály között jelentős mértékű ipari és kommunális szennyvíz-terhelés éri, a vele párhuzamosan futó Malom­csatorna pedig ilyen szennyvízterhelésektől mentes. A Nádor-csatornán 9, a Malom-csatornán 5 mintavételi pontot jelöltünk ki Királyszentistván és Örspuszta között, minden ismert szennyvizkibocsátó hatását regisztrálandó. Az 1994 szeptember 1-én és 21-én végzett vizsgálatok során mintavételi helyeink a következők voltak: 1. Mintavételi pont:-Veszprémi séd, Királyszentistván közúti híd (itt válik két ágra a vízfolyás). Mintavételi pontok a Nádor-csatomán: 459

Next

/
Oldalképek
Tartalom