A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - PANNONHALMI MIKLÓS: Változások a Duna térségében, hatások a vízminőségre

A középső és alsó' dunaszakasz jelentősebb terhelő forrásainak szennyvíztisztítása sok kívánnivalót hagy maga után. Novi Sad és iparterülete: a szennyvízkezelés nem megoldott Belgrád és Uj-Belgrád: a szennyvízkezelés nem megoldott Giurgiu - Russe és iparterülete: a szennyvízkezelés nem megoldott Gaiati és nehéziparvidéke: a szennyvíztisztítás nem megoldott Tulcea város és iparvidéke: a szennyvízkezelés nem megoldott. A Dunát és rhellékvizfolyásait az elmúlt évtizedekben közvetlenül ért főbb fizikai változások a következők szerint foglalhatók össze: A Duna felső szakaszának mellékvizfolyásain az 1000 kW feletti vízierőművek száma a bajorországi jelentés alapján: - Iller vízgyűjtő területén 15 db. - Lech vízgyűjtő területén 47 db. - Isar vízgyűjtő területén 31 db. - Inn vízgyűjtő területén 28 db. - Enns vízgyűjtő területén 14 db. A föfolyó Duna felső szakaszán szintén számos vizierömű található, összesen 31 db., ebből a Wien-Freudenau és a Gabcikovo épités alatt áll. Az osztrák vízierőművek az alábbiak időrendi sorrendben.1. Jochenstein /A-D/ 1956. 2. Ybbs-Persenbeug 1959. 3. Aschach 1964. 4. Wallsee-Mitterkirchen 1969 5. Ottenschein-Wilhenng 1974. 6. Altenwörth 1978. 7. Abwinden-Asten 1980 8. Melk 1983. 9. Gnefenstein 1985. 10. Freudenau épités alatt 433