A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - LÁZÁR MIKLÓS–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: Jégjelenségek, jégvédekezés az Alsó-Tisza vidékén

idősorra állítottuk elő, amelyen jól látható, hogy már november közepétől lehet a jég megjelenésére számítani egészen március végéig. A nagyobb valószínűségű, ill. relatív gyakoriságú 50 % feletti időszak egyértelműen január és február első fele (mintegy hónapos időtartam). A jégelőfordulási és állójeges gyakorisági ábra teljesen hasonló. Az adatok további feldolgozásával kísérleteztünk a 20 éves időszakok átlagának számításával. Mind az összes jeges napok, mind azon belül az állójeges napok átlagszámának folyamatos, 1974/75 után erőteljes csökkenése tapasztalható a szegedi szelvényben. Allójeges és jeges napok 20 éves átlaga Tisza, Szeged (1895/96-1994/95) 1805/90-14/15 1915/10-34/33 1035/30-54/55 1855/50-74/75 1075/70-84/85 Időszakok m AJlójegea nopok | [ Jeges napok Ha a vizsgált időszakot most már két részidőszakra bontjuk 1974/75 előtti és utánira, akkor szembetűnő, hogy a duzzasztók üzembehelyezése óta az előző időszakhoz képest közel felére csökkent az összes jeges napok átlagszáma és egyharmadára az állójeges napok átlagszáma. Alig van különbség a csongrádi és a szegedi szelvény átlagadata között. 415