A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KELLER PÉTER JÓZSEF–MARSOVSZKI GERGELY: Gondolatok a folyószabályozás új koncepciójának kialakításához az ATIVIZIG területére eső Tisza szakaszon
A jugoszláv területen 1976-ban üzembe helyzett Törökbecsei Vízlépcső megépültével teljes Tisza szakaszunk duzzasztással befolyásolt, ezért a szabályozás alapcélkitűzései mellett meg kell valósítani: a duzasztással befolyásolt szakaszon épült művek un. építési padkájának a duzzasztási szintek alapján megállapított magasságra történő emelését; - a csatornázott folyószakaszon lévő vízgazdálkodási és egyéb gazdasági érdekeket szolgáló létesítmények védelmét, ill. üzemelésének biztosítását. Folyószakaszunkon 29 folyószabályozási művet tartunk nyilván, melyek összes hossza 42,3 km. Az általános szabályozási terv szerinti tervezett beavatkozások (kisebb-nagyobb fenntartások és beruházások) száma 70 db. Ezek közül eddig 2 beruházás (Sasér, Medencés kikötő) és 6 nagyobb fenntartás valósult meg. 1994-ben felmérés készült a legsürgősebben végrehajtandó folyószabályozási munkákról, melyek közül 3 beruházás (Köröstorok, Marostorok rendezése, Erzsébeti pb.) 13 kisebbnagyobb fenntartás jellegű szabályozás lenne. Ezek becsült költsége mintegy 1,2 milliárd forint, mely összeg a mai gazdasági helyzetben nem áll a vízügyi ágazat rendelkezésére. 3. A FOLYÓSZAKASZ ÚJ KONCEPCIÓJÁNAK KIALAKÍTÁSA Tisza szakaszunkra vonatkozó folyószabályozási feladatainkat átfogóan - az általános szabályozási terv elkészítésekor -több mint 20 éve foglaltuk össze. Azóta jelentősen változtak a folyószabályozással szembeni igények, változott Tisza szakaszunk állapota, a szabályozással kapcsolatos kutatások eredményeként tovább bővültek a szakismereteink. Mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy megváltoztak a szabályozás pénzügyi lehetőségei, mert az állam mind kevesebb pénzt tud biztosítani az állami feladatokra, így a folyószabályozásra is. Ezek után továbbra is érvényesnek kell tekintenünk a folyószabályozás klasszikus célkitűzéseit, melyek továbbra is állami alapfeladatnak tekintendők. A folyószabályozással kapcsolatos igények kiegészítendők - a tervezés során - a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. A folyószabályozással kapcsolatban megoldandó feladatokat alapvetően két csoportba lehet osztani: a; alapfeladatok (pl. vízkárelhárítási) b; hasznosítási célű feladatok (pl. üdülés, sport, halászat, egyes hullámtéri gazdálkodások). Van azonban olyan feladat is, amely mindkét csoportba besorolható, mint a hajózóűt biztosítása, mert egyrészt alapfeladatunk, másrészt a hasznosítást is szolgálja. 405
