A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KOVÁTS GÁBOR: Az árvízvédelmi biztonság helyzete az ATIVIZIG-nél

Az árvízvédelmi biztonság elemzésénél erről sem feledkezhetünk meg. A továbbiakban még két tényezőre kell odafigyelnünk: Az utóbbi évek tanulmányait, riportjait figyelve az árvízvédelmi biztonságot azonosítottuk a gátak, védmüvek állapotával és a védekező emberi és technikai erővel, illetve ezek színvonalával. Nos, van még egy nagyon jelentős tényező és ez a mederállapot, mely a lefolyási viszonyokat befolyásolja, javítja vagy rontja, s így döntő jelentőséggel bír az árhullám magasságára és időbeni alakulására. (1) Nincsenek pontos felméréseink, de a lefolyási viszonyok az elmúlt évtizedben romlottak. A kis és középvizi mederrendezés elmarad (Mindszent 1970., a levonuló vízhozam 87 %-a a főmederben!), a hullámtéri erdők tönkremenetele nem csak a hullámverés elleni védelem szempontjából hiba, hanem rontja az árvízvezető képességet és növeli a feliszapolódást is. Több szakaszon nem mindig helyeselhető módon megvalósított üdülőépületek sokasodtak meg a hullámtérben. Ha Szeged térségének árvédelmi biztonságát vizsgáljuk, e tényezőket részletesen kellene számbavenni, saját szakaszunkon és az alattunk elhelyezkedő jugoszláviai Tisza szakaszon egyaránt, miután térségünk szepontjából az árvízhullámok egymásra futásának, vagy az alsóbb szakaszok és mellékfolyók, valamint a befogadó Duna esetleges visszaduzzasztó hatásának lehet mértékadó szerepe. A másik tényező, melyről csak az utóbbi években kezd némi ismeretünk lenni, a vízgyűjtő román területén megépített tározók hatása. Ezeket a tározókat sokáig egyáltalán nem ismertük, sem méreteik, sem üzemmódjuk nem volt számunkra publikus. (Jogilag nem lehet kifogásunk, hiszen ezek kívül esnek az úgynevezett közös érdekű szakaszokon.) Az árhullámokra gyakorolt befolyásuk két irányú lehet. Okszerű 400