A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VARGA DEZSŐ: A Duna jobb part árvízvédelme Bátától a határig

Kölkedtől délkeletre, a Bédai-holiág mentén a védett terület nagy részét a természetvédelem körébe vont értékes ártéri erdő borítja, mely a folyó bal partján elterülő karapancsai erdőkkel együtt közös tájvédelmi körzetet alkot, és a kijelölés szerint részét fogja képezni a DunaDráva Nemzeti Parknak. Az öblözet belvizeit két állami szivattyútelep, az 1,2 m

3/s-os kölkedi és az 1,7 m

3/s-os bédai emeli át a töltésen a Dunába. A kölkedi bevezetésnél gravitációs átfolyási lehetőség is van, a bédainál ilyen nincs, viszont a szívó oldali holtág tározási lehetőséget biztosít. A holtági tározás mértékének fokozásában az erdészet és a természetvédelem érdekeltséget mutat, és előkészítés alatt áll a szivattyúzásra mértékadó vízállás módosítása, a vízszintek emelése érdekében. Főleg a vegetációs időszakban lenne helyi vízgazdálkodási haszna a magasabb vízszint tartásának, és ebből a szempontból előnyös adottság, hogy a dunai árhullámok vizei szivornyásan kivezethetők a bédai szivattyútelep csővezetékein keresztül a mentett oldali holtágba. 2. A MOHÁCS KÖRNYÉKI ÁRVÍZVÉDELEM TÖRTÉNETE A táj régóta lakott. Az egykori római límesz maradványai lépten-nyomon előbukkannak. A magyar nemzet történetének is komoran emlékezetes eseménye kötődik Mohácshoz! A múlt században a terjeszkedő iparosodás és a gőzhajózás fontos találkozási pontja volt a mohácsi kikötő, az első hazai vasutak egyike volt a Duna Gőzhajózási Társaság által a pécsi szénbányáktól idáig kiépített vonal. A Duna-parti város akkori technikai kultúrájára jellemző, hogy az egykori híradások szerint a rendezett tanácsú városnak 1865-ben már saját főmérnöke volt (2). Mohács és Kölked között ekkor már töltés húzódott, 1876-ban ezt átszakította a jeges ár. Az 1897. évi árvíz Kölked alatt, Bok térségében szakított gátat. 1926-ban az országhatár alatt történt szakadás (4). Az 1956-os jeges árvíznél a mohácsi, jobb parti védvonal ugyan nem szakadt át, de a városi mellvédfal megroppant. A nagy dunai árvíznél, 1965-ben Mohácsnál is csak rendkívüli erőfeszítésekkel lehetett megvédeni az öblözetet az árvízi elöntéstől. Az árvizek okozta károk ellen küzdve a Mohácstól déli irányba, a Duna jobb partján húzódó töltést 1876 után megerősítették, majd fokozatosan továbbfejlesztették. A századfordulón a 382