A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VARGA DEZSŐ: A Duna jobb part árvízvédelme Bátától a határig

A DUNA JOBB PART ÁRVÍZVÉDELME BÁTÁTÓL A HATÁRIG Varga Dezső oki. mérnök Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A Duna Bátát elhagyva a jobb partján Mohácsig a Mecsek keleti nyúlványait mossa. Mohács és az országhatár között síkság szegélyezi a jobb partot, és 20 km hosszú árvízvédelmi fővonal szolgálja a térség biztonságát. A védett ártéren fekszik Mohács nagy része és további települések. A múlt század vége óta ismertek a térségben jelentősebb árvizek, melyeket általában töltés- és partfal- építési munkálatok követtek. Az 1965-ös nagy árvíz után a fővédvonal előírás szerint kiépült, kiemelkedik belőle jelentőségében az újjáépült partfal. 1. AZ ÁRTÉR FÖLDRAJZA Az 1465-ös fkm térségében a jobb parton a magas part kezdi megközelíteni a Dunát, majd Dunaszekcsőtől Mohácsig, az 1448 fkm-ig közvetlenül szegélyezi a folyót. Az 1448-49-es fkm térségében a parti üzemek helyenként már rákényszerültek olyan partkialakítást végezni, amely - a lejárók szükség szerinti áttöltésével - az üzemi terület helyi árvízmentesítését is szolgálja. Ilyen megoldást találunk pl. a Bólyi Mezőgazdasági Rt. mohácsi kikötőjében. A magaspart más szakaszain a parti sáv nyílt ártérként elöntésre kerül. Mértékadó árvíznél az elöntés Dunaszekcsőn az alsó utcát is eléri. Bárnál pedig a falunál befolyó patak duzzad vissza a belterületig. Dunaszekcső és Bár között, a Szekszárdra vezető útnak a Belsőréti-patakot keresztező hídjánál a magas víz rövid szakaszon az utat is ellepheti, tehát itt átmeneti t közlekedési korlátozásra lehet szükség. 380