A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VÖRÖS BÉLA: A folyószabályozási tevékenység értékelése a Duna Dunaföldvár–dél országhatár közötti szakaszán a lefolyási, jégelvonási és hajózási viszonyok alapján
2.) A JÉGLEVONULÁSI VISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A dunai jeges események jellege, az álló jég előfordulása különösen az utolsó évtizedekben jelentősen megváltozott ezen a szakaszon. A mohácsi szelvényben 1901-1956 között 35 télen (63 %-os gyakoriság), 1957-1990 között csak 8 télen (23 %-os gyakoriság), ezen belül 1971 óta mindössze egyszer (1985-ben) állt meg a jég (4. ábra) 5 U N A MoMcs A oég 'egál 1 isínak ilopontja ,, u o ^ " • l • " ' l ' • ' • I » • • • I " " I ' • " | " " I " ' ' I " ' 'J •J ICv —— • .... 30 I 1 • ! •••*'••• l • i 1 • ~ 1?C0 1910 19íO t?40 1Í50 l?íO i? 70 I9S0 15=0 4. ábra A hőháztartási viszonyokat értékelve a budapesti szakaszra vonatkozó adatok alapján. kimutatható, hogy a jégmegállás napján mért kritikus negatív léghőmérsékletek jelentősen növekedtek. Ez a jelenség közel állandó mederállapot feltételezésével elsősorban a vízhőmérséklet növekedésével magyarázható. A Duna mentén elhelyezkedő erőműi és településkörnyezeti (szennyvíz, melegvíz) hőterhelések közül a hőerőművek 14-18 %-kal, a paksi atomerőmű pedig mintegy 28 %-kal csökkenti a jégzajlás sűrűséget. Az 1945-1962. és az 1963-1981. közötti időszak összevetésével megállapítható, hogy a fagyásponthoz közelálló (12 C°) vízhőfok tartományban jelentős gyakoriság csökkenés, a fagyásponttól távolabbi (4-5 C°) vízhőfok tartományban számottevő gyakoriság növekedés tapasztalható. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a jégképződést elsősorban a lehűlés mértéke, a víz minősége (hordalék és oldott anyag tartalom), valamint az áramlás jellemzői (sebesség, turbulencia) befolyásolják. A Duna-víz kémiai összetevőinek változási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy egyes összetevők változásainak mértéke az 1962-70. közötti időszakban 2-3-szor nagyobb volt, mint az 1946-61. közötti időszakban. Ez a gyorsuló mértékű növekedés jelenleg is tart. A laborvizsgálatok erdményei szerint az azonos mértékű oldott anyag tartalom változás a jégképződés időszükségletét lényegesen jobban befolyásolja (növeli), mint az olvadásét. Az elvégzett szabályozási munkák hatására javultak a lefolyás, és ezzel együtt a jéglevonulás feltételei, csökkent a jeges árvíz veszélye. 1968. évi források szerint a Dunaföldvár-déli országhatár közötti szakaszon 19 jégmegállás szempontjából veszélyes helyet tartottak nyilván. A hőháztartási és a vízminőségi tényezők változása, valamint a folyószabályozás együttes hatására a jéghelyzet javult, azonban a veszély még jelenleg is fennáll. Ezen a folyószakaszon ugyanis még az 1990. évi vizsgálatok szerint is legalább 7 jégmegállásra veszélyes hely található (5. ábra) 375
