A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

Jelentősebb fejlesztési munka, - kivéve a Római parti szakaszt - nincs tervezve. 3.5.3. Tass-Dunaegyháza közötti öblözet tulajdonképpen a Budapest -Bajai ártéri öblözetnek része. Ez az öblözet a Duna bp-i árterületén 22S7 km

2 területtel került nyilvántartásba, amely az 1 %

0-es árvízszint alatti területeket jelöli az ártéri szigetekkel együtt. A mélyebb területek 1460 km

2-t képviselnek. Ebből Tass és Dunaegyháza között 624 km

2 véd közvetlenül a tárgyalt 24360 m hosszú árv. töltés. A teljes öblözetet "Sárközi" öblözetnek is nevezik, amely Bajáig terjed. A gátépítés krónikájából lehet tudni, hogy Dunavecse térségében már 1782-ben volt gát. Az 1S47. és 1848. években a mai töltések nyomvonalán már voltak kisebb méretű töltések. A töltéseket 18S2-től a Dömsöd- Pataji Dunavédgát Társulat fejlesztette. A "Sárközi" öblözet jellemzője, hogy ha Budapest alatt gátszakadás történne, a méyvonu1 atokon keresztül Bajáig folyhatna a víz. A megnevezett 24360 m hosszú töltésszakaszt a 70-es években a mai állapotára, azaz a mértékadó szint +1,0 m magassági biztonságra kiépítették. A töltésen fejlesztési igény nincs. IRODALOM 1. FCSM: Szakaszmérnöki tervdokumentáciő korszerűsltése. Budapest 2. KDV-VIZIG Budapest: Árvízvédelmi Nyilvántartási tervek. 3. OVF: Vízgazdálkodási Keretterv (1965.) 4. Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása (1952.) 5. VITUK1: Magyarország ártéri öblözetei. 359