A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - SZABÓ BENEDEK: A társulatok szerepe a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak megoldásában

"átokcsatornának". Az elnevezés találó Í3 volt, mert a főcsatorna vitte is a vizet, meg hozta is csak nem mindig akkor amikor arra szükség lett volna. Ezért kezdték meg 1941-ben a Dömsödi Árapasztó, 1942-ben a Csorna-Foktői Árapasztó főcsatornák épitését. Folytatólag épitették a Dunavölgyi főcsatornán a szükséges duzzasztókat, a dömsödi és foktői szivattyútelepeket. Igy egyenletesebb volt a belvizek levonulása. A Duna-Tisza csatornát 1947-ben kezdték épiteni. Félszelvénnyel elkészült a Dunaharaszti és Sári közötti első 22 km. hosszú szakasza. E csatornaszakasz kettős feladatot lát el: belvizes időszakban tehermentesíti a Dunavölgyi főcsatornát, az öntözési idényben pedig öntözővizet szállit. Az 1940-1942. emlékezetesen belvizes években a Duna-Tisza közének magas fekvésű, vizi társulati kezelésbe nem tartozó területein nagyon sok vizkár keletkezett. Sok tanya, községi belterület, közlekedési ut került viz alá, pl. a Kecskemát-Dunaföldvár közötti betonút Ágasegyháza maga.ssábában két helyen hömpölygött át a viz mélyebb területekre. Gyors intézkedéssel igyekeztek a további vizkárok elkerülése végett a homokdombok átvágásával az összegyűlt vizeket részben a Duna, másrészt a Tisza völgyébe vezetni. Ez a jelenség hivta fel a figyelmet a fennsiki részeken a belvizlevezető csatornahálózat kiépitésére és a meglévők bővítésére. Emlékezetes volt az 1965-1966. évi belviz is a homokhátságon. A Kolontói részen annyi belviz gyűlt össze, hogy már tanyákat veszélyeztetett. A levezető csatorna szelvénye nem volt elegendő a. viz levezetésére és zsilip hiányában nem lehetett a vizet szabályozottan leereszteni. E belviz után készitette el és valósitotta meg az Alsó-Duna-völgyi Vizűgyi Igazgatóság a tározásos belvízrendszer beruházási programját 1971-1973. között. E program keretében 33,2 millió nK térfogatú tározó épült. A Kondortói véglege3 leeresztő zsilipet a Dunavecsei Vízgazdálkodási Társulat épitette. Sajnos a térségbe 1977. óta. jelentősebb belviz nem volt, sőt a csapadék hiánya a jellemző. A beruházási program keretében megépülő vizmérő helyek hitelesítésére azóta sem kerülhetett sor. A Homokhátságon jelentkező csapadékhiány és talajvízszint jelentős süllyedésének problémáival egy munkabizottság foglalko294