A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HORVÁTH VILMOS: Többcélú vízpótló és tájhasznosítási rendszer kialakítási lehetősége a Cserhát és környezetének vízvidékén

3. I.változat /Verőcemarosi vízkivétel/ A Galga-Zagyva-Ipoly-Duna vízpótló rendezer egy Verőcemarosnál létesítendő, szivattyús dunai vízkivételre támaszkodik, amely a Katalin völgyön-Szendehelyen át a Lósi patak mentén vezetett nyomócsövei juttatja el a vizet az ösagárd-Nötincs térségében lévő hármas vízválasztóra, ahonnan a Tisza ée az Ipoly felé egyaránt lehetséges vízleadás. A Duna-Galga-Ipoly-Zagyva-Tisza vízpótló rendszer dunai vízkivételre támaszkodva a Cserhát térségében mintegy 800 km

2 terület térségi vízpótlási gondjait tudná megoldani /l; 2; 3; 4. ábrák/. A Duna-Ipoly-Tisza vízválasztóra felemelt víz a Lókos patakon keresztül az Ipoly, míg a Sínkár-Galga patakokon keresztül a Zagyva-Tisza folyók felé nyújthat vízpótlást. Közbenső átemelések révén víz Juttatható: - a Sinkár patakból a Gombás patakba /Duna/, a Legéndi patakba /Galga/, a Pencí és Rádi vízfolyásokba /Gombás p./, - a Galga patakból a Nógrádi patakba /Zagyva/, a Mátyásföldi patakba /Galga/, a Szilágyi patakba /Galga/, az Egres patakba /Galga/, a Sződ-Rákos patakba /Duna/, a Sósi patakba /Galga/, A felsorolásból kitűnik, hogy egy sok vonatkozású vízkormányzási rendszer kiépítéséről van szó, amelyhez mintegy 16 tározó kb.35 millió m

J tárosótérfogattal tartozik, ugyanakkor a víztározás és vízkormányzás során a vízgyűjtők saját vizére is tekintettel kell lenni. 272