A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HORVÁTH VILMOS: Többcélú vízpótló és tájhasznosítási rendszer kialakítási lehetősége a Cserhát és környezetének vízvidékén

Ennek érdekében a vízpótló rendszert egyeBÍteni kell a táji adottságok kihasználásával, illetve fejlesztésével, mind gazdasági, mind Idegenforgalmi, és egyéb, például rekreációs célzattal. A dolgozat a Cserhát vidék és környezetének vizpótlásával foglalkozik egy VeröcemaroBi és egy Vác alatti vízkivétel példáján keresztül. A Cserhá

t az Bszaki középhegység tagjaként a Börzsöny és a Mátra között helyezkedik el, Jellegét tekintve dombos. Északon az Ipoly völgye, délen pedig a Gödöllői dombság határolJ a. A tájat Jellemzik a felszínt változatossá tevő keskeny gerincek, apró kúpok, amelyek magvát vulkáni kőzetek alkotják. A másik Jellegzetes térBZÍni forma a másodkori mészkőből felépülő hegyrögök alakulata. Egyébként pedig a Cserhát területének nagyrészét agyag, homok, homokkő, márga, mészkő alkotja. A Cserhát nevet a dombokat, hátakat boritó egykori cserfa erdőktő

l kapta. Ez az állomány ma már erősen megritkult és az erdő uralkodó fafaja a kocBánytalan tölgy. Kiterjedt akácosok is fellelhetők, ami már antropogén hatásra utal . A11atvi1 ág

a változatos, mert keveredik benne a hegységi és az alföldi hatás. A nagyvadak között legjelentősebb a szarvas, az őz, a vaddisznó. A Cserhát területén egyaránt megtalálhatóak nemcsak a hegyvidéki madarak, hanem az alföldi és a vizenyős területeket kedvelő fajok is. 267