A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - RÓNAY ISTVÁN: Bácskai többcélú vízgazdálkodási rendszer koncessziós megvalósításának és üzemeltetésének lehetősége
Gravitációs csatorna: A nyomócső és Dongéri főcsatorna között az Inokai-, és Harangos tavakon átvezető gravitációs csatorna létesül.Ezzel tulajdonképpen létrejön a Duna és a Tisza közötti összeköttetés. A csatorna első része a nyomócső és az Inokai-tó közötti 4900 m hosszú gravitációs, mederburkolattal ellátott szakasz. A tározó leeresztő zsilipé (27+375 km ) és a Harangos-tó között (33+200 km ) 5825 m hosszú, zártszelvényű csatorna épül. A ROCLA típusú csövekből tervezett csatorna a kiépítési vízhozamtól függően - 1200 1400 mm átmérővel készül. A tervezett főmű 33+200 km-es szelvényével csatlakozik a Dongéri főcsatorna 77+523 km szelvényéhez, mely a Harangos-tó D-i végén található. A főmű nyomvonalán három tározási lehetőség található. Ezek sorrendben: a Kéleshalmi, az Inokai tározók, valamint a Harangos-tó. A Kéleshalnii tározó a Kígyós és Dunavölgyi belvízrendszerek vízgyűjtő területének közös határán lévő mélyfekvésű területen alakítható ki. Hossza É - D-i irányban kb. 4,0 km , áüagos szélessége 400 ni, mélysége 1,1 m. A tározóból a Szamárvölgyi csatorna és a Kígyós vízrendszer vízpótlása oldható meg. Az 1.857.000 m3-es Inokai tározó a kunfehértói Fehér-tótól ÉK-re, mintegy 1,5 km-re, azzal közel párhuzamosan fekszik. Hossza kb. 6,0 km, átlagos szélessége 250 m, mélysége 1,1 m. Természetes mélyedés, melyet egykor állandóan víz borított. A tó tervezett 136,00 mBf-i vízszintje 2,0 m-rel magasabb a Fehér-tó vízszintjénél. Az 1.560.000 m3-es tározóból gravitációsan pótolható a Fehértó vízkészlete és vezethető át a víz a Rekettye-Bogárzó csatornába. A Harangos-tó Kiskunhalas belterület határától NY-ra, ill. D-re a Dongéri főcsatorna végszelvényénél található.A tó jelenlegi állapotában elöregedett, mocsaras, nádas, zsombékos. 30 ha-os -jő*/ területén 1.000.000 m3 víz tározható. A BTVR főműveinek helyszínrajzi elhelyezkedését a 2.sz melléklet ábrázolja. A rendszer vízellátó főművének tekintjük e szerint: a DVCS-ből kiágazó tápcsatornát, a nyomáskőzpontot, a nyomóvezetékeket, a nyomóvezetéket a Dongéri főcsatornával összekötő gravitációs csatornát a rajta lévő tározókkal, valamint a Dongéri főcsatorna 77+523 - 55+900 km közötti szakaszát. A Dongéri főcsatorna felső 21 km-es szakaszához csak viszonylag csekély vízgyűjtőterület tartozik és az 55+900 km-ig történő vízleadással a BTVR hatásterületéhez tartozó alrendszerek mindegyikének megoldható a vízellátása. Álláspontunk szerint a rendszeren belül elsősorban a 4. pontban ismertetett létesítményrendszer koncessziós megvalósításáról és üzemeltetéséről lehet szó. 258