A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - CSÖRGŐ GYULA–SZUNYOG ZOLTÁN: Vízrendezés a Duna-Tisza közén az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

A művek kiépítésének elégtelenségére 1966-ban kialakult rendkívüli belvízrendszer ismételten rámutatott. Ennek következtében nagyarányú fejletésztési munkákat végeztünk 1970-85 között. Elsőször az Alpár-Nyárlőrinci és a Köröséri főcsatorna mederbővítését és műtárgyainak átépítését végeztük el. A korszerűsítési munka tovább folytatódott a Csukáséri főcsatorna átépítésével és a Vidreéri belvízrendszer fejlesztésével. A kiviteli munkák 1970-ben fejeződtek be összesen 133,1 km hosszban. A továbbiakban kisebb jellegű beruházásokra (Matyéri tározó építése, műtárgyak átépítése) és felújításokra került sor. Az elvégzett munkák eredményeként területről gravitációsan és szivattyúsán 90,5 m3/sec vízhozamot tudunk levezetni. 3. BELVÍZVÉDEKEZÉS Az 1940-42. évi belvízvédekezési adatokról pontos információink nincsenek, hisz a terület jelentős részét kitevő fensíki vízgyűjtő 83 %-a nem tartozott az árvízmentesítő társulathoz. A további évek jelentősebb belvízvédekezési évei az alábbiak voltak: - 1955. december 14. - 1956. január 26. között főleg a fensíki területeket érintette a belvíz (Jászszentlászló, Kiskunhalas, Zákányszék). A Dongéri és az Algyői főcsatornán még jégrobbantást is végeztek. Az elöntött terület nagysága 14.200 ha. - 1966. január 1. - március 26. között az Igazgatóság területén az eddigi legnagyobb elöntés jelentkezett összesen 86.730 ha. A vizsgált területen Alpár-Nyárlőrinci és a Dorozsma-Majsai főcsatornán kellett kotrási munkákat végezni. Az elöntött terület nagysága 12.500 ha. - 1970. január 7. - április 20. és június 11-30. között történt belvízvédekezés Kövágóéri és a Szank-Majsai csatornákon. Megemlítjük, hogy magas épületkárok is jelentkeztek Szegeden, Algyőn, Mórahalomon. 222