A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges módozatai
Ezt igazolja az 6. ábra is, melyen a talajvízszint-süllyedést a rétegvíz és a talajvíz szintje közötti különbség függvényében ábrázoltuk (MTESZ 1990), s főként ezzel magyarázható a talajvízfelszín süllyedésének a 2. ábrán bemutatott eloszlása. 3 2 1 0 -15 -10 -5 0 <-5 -10 -15 Réteg-és talajvízszint különbségeim) természetes állapotban 6. ábra. A Duna - Tisza közi talajvízszint-süllyedés kapcsolata a réteg- és talajvízszint különbségével Az egységes hidrodinamikai rendszer vázolt "működésére" Erdélyi (1979) és Tóth (1995) világít rá legélesebben. Újabban figyelemre méltó modell-vizsgálatokról számolt be Szilágyi és Vörösmarty (1993). Az osztott paraméterű vízmérleg-talajvíz modellel végzett, az 1960. évi alapállapotokból kiinduló vizsgálataik kezdeti eredményei szerint az 1961-87 közötti talajvízsüllyedésért az általuk legfontosabbnak tartott három befolyásoló tényező a következő arányokban felelős: a rétegvízkitermelés 70 %-ban, a kedvezőtlen időjárás 15 %-ban, az erdőváltozás 15 %-ban. A mérsékelt időjárási hatás - szerintünk - azzal magyarázható, hogy a vizsgált 1961-87 közötti időszakban nedves és száraz periódusok egyaránt előfordultak. 3. A VÍZHÁZTARTÁSI HELYZET JAVÍTÁSÁNAK. LEHETŐSÉGEI A vízháztartási helyzetet javító teendőket a jelenség többé-kevésbé föltárt és az előzőekben ismertetett okai szinte maguktól kínálják. A magyarázatokban azonban ma még sok bizonytalanság lelhető föl. Ezek eloszlatása a helyzet további, behatóbb Talajvízszint - süllyedés í m ] «v \ \ \ • nN s • 1 20
