A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HARMATI ISTVÁN: A lecsapolások, a vízrendezések hatása a Duna-völgyi mély fekvésű területeire és azok okszerű hasznosítása

A Duna-völav naavkiteriedésú síkterületeit hajdanán a vizek uralták, melyei: alapvetően akadályozták az okszerű. az eredményes gazdálkodás kialakulását és veszélyeztették az itt élő lakosságot. A Duna-völgynek a Duna és a homokhátság közötti több km szélességű és Bugyi-Kunszentrniklós-Fülöpszál1 ás Akasztó-Kece1 vonaléban elterülő mélyfekvésű részét a Duna kiáradt vize és az itt összegvülemlő belvíz borította el. hatalmas mocsárvilágot alkotva. A 20-as években elkezdett lecsapolási munkák döntő változásokat idéztek elő e két tái arculatában és mezőgazdaságában. A lecsapolést követő években többen vitatták ennek hasznosságát, s néha még ma is hallani létkedő véleményeket. Úgy vélem hogy - ezektől függetlenül is szükséges a 6-7 évtizeddel ezelőtt elkezdett vízrendezési munkák hatásait egzakt módon feltárni és értékelni, hogy ennek eredményei segítségével iól meghatározhassuk a ielenleoi aszályos körülmények alapián szükséges további fejlesztési teendőket. Herke 1930-1962. és Harmati - Herke tanítványaként 1951-1991 között végzett vizsgálatai igen ió és pótol hatat1an lehetőséget nvúitanai; e feladat komplex megoldáséhoz. í. Dun a -v ÖJ gy ta 1 a itani viszonyai A Duna és a homokhátság között elterülő Duna-völ gyben az ős Duna által lerakott homokot iszapos lösz fedte le. Ennek vastagsága és kötöttsége északtól dél felé haladva nő: Apaion 0.3 m. K'unsiéntmiklós térségében 1.2 m. Akasztón 2 m körüli. A legmagasabb térszínen a Duna mentén és Kalocsa környékén löszön kialakult. a réti jelleget magán viselő ió vízgazdálkodású mezőségi talaiok. míg ennél alacsonyabb fekvésben különböző humuszrétegű (20-60cm) és kötöttségű (40-55) erősen meszes réti talaiok találhatók. A legmélyebb és hajdan lefolvástalan területeken sós szikesek vannak. A réti és a szikes talaiok szelvényében többé - kevésbé vízzáró Ca-fgCG3-os akkumulációs réteg alakult ki. mely alatt 1-2 m-re vízzel telt homok, homokoskavics. kavicsréteg helyezkedik el. Ez természetes drénrendszert képez. amely a Duna-völgy vízháztartásában. a talaiok ki 1úgozhatósáaában és a talajvízszint befolyásol hatóságában. szabályozhatóségában alapvető szerepet játszik. A mélvfekvésű területeken található talaiok kedvezőtlen. vagy kimondottan rossz vízgazdálkodása. az alattuk 1-2 m mélységben kezdődő 203