A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges módozatai

Vízállás a terep alatt ( m ) 1. ábra. A talajvízállás változása egy Duna - Tisza közi észlelőkútban A talajvíz-süllyedés teriileli eloszlását a 2. ábra szemlélteti. Ez az 1992. évi középvízállás és az 1956-1975 közötti húsz éves átlag eltérését ábrázolja, [.átható, hogy a nagyarányú süllyedés csak a hátsági területekre jellemző, míg a Dunavölgyi és a Tisza menti területeken a süllyedés 1 méternél kevesebb. Az ábra regionális méretekben érvényes, azaz kisebb térségeken belül - a domborzati viszonyoktól függően - a jelzettől eltérő értékek is előfordulnak. A belterületeken általában mérsékeltebb a talajvíz-süllyedése, különösen ott, ahol a szennyvizeket helyben szikkasztják el. Ilyen esetekben helyenként mérsékelt vízállásemelkedés is kimutatható (pl. Kiskunhalas belterületén). A talajvíz-süllyedés következtében a növényzet számára nagy területeken megszűnt az a kedvező lehetőség, hogy vízigényük egy részét a közeli (legföljebb 1-3 m mélyen lévő) talajvízből elégítsék ki. A 3-5 m mélyen, vagy annál még mélyebben lévő talajvízből kapilláris úton csak az egészen mélyen gyökerező növények tudnak számottevő vízmennyiséget fölvenni. A mezőgazdaságot és az erdőgazdaságot ért károk nagyon nehezen becsülhetők meg, mert a csapadékhiány közvetlenül is súlyos károkat okoz. A probléma súlyosságát érzékelteti, hogy az 1983-1994 közötti 12 esztendő halmozott aszálykárát a Duna - Tisza közén a hozzávetőleges becslések 20-25 milliárd forintra teszik. 15