A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A partmenti térségben hűtőipari üzem nem működik, és a jelentősebb, potenciálisan szennyvízterhelést rejtő létesítmények közül is csak a húsüzemek (idesorolva kis vágóhelyeket, vágóhidakat is) vannak nagyobb számban (13 db), míg a többi, technológiájuknál fogva szintén nagyobb vízterheléssel járó szakágazat (sör-, konzerv-, tejipari és baromfi-feldolgozó) üzemeinek együttes száma: 19 db (azaz alig 14 %), de az egész térségben is csak 35 db (azaz kevesebb mint 13 %). 3. Végül országos jelentőségű, de a Balaton-térségben - az itt működő üzemeink szakági, tulajdonosi és kapacitásnagyságrendi heterogenitása folytán - fokozottan ható aktuális társadalmi-gazdasági tényez

ő a privatizáció és vele párhuzamosan a kis- és középvállalkozások élénkítését célzó törekvések. A térségbeli élelmiszer-feldolgozó üzemek vízgazdálkodása A Balaton-térség élelmiszeripari vízgazdálkodásáról szólva nem hagyható figyelmen kívül, hogy nemcsak a különféle élelmiszeripari szakágazatok technológiai-műszaki sajátosságai és ezzel összefüggő vízgazdálkodásában mutatkozik nagy eltérés, hanem az azonos szakágazaton belüli üzemek kapacitása és műszaki színvonala - mint két szintén fontos befolyásoló körülmény - is nagyon különböző. (Amelyet az előbbi 3. pontban jelzett aktuális tényező időben és térben is jelentősen motivál.) További - úgy vélem érthető, de nem mellőzhető - megjegyzés, hogy mivel az üzemek adatszolgáltatási kötelezettsége jelentősen modosult, így kénytelen voltam bizonyos korábbi tény-, ill. prognozis-adatokra támaszkodva érzékeltetni a térség élelmiszeripari vízgazdálkodási helyzetét (lásd: 2. sz. táblázat). - 695 -