A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

2. AZ ÉRINTETT VÍZGYŰJTŐ TERÜLET ISMERTETÉSE A Baiaion F.-i vízgyűjtője a Bakonv hegységgel szomszédos . A hegység D-i részén elhelyezkedő Veszprém-Nagyvázsony -Tapolca törésvonal és a Balaton közöm területet Balaton felvidéknek nevezzük. A Tapolcaimedencétől NT-ra emelkedő keszthelyi-hegység már a D-i Bakonvhoz tanozik. A Balatoni-felvidék egyeden. 150-200 méterre a tó fölé emelkedő fennsík, ameivet zömmel permi és triász liledékek alkotnak. A 300 m fölé emelkedő rnacaslatokat a lepusztulásnak ellenálló "tűzköves" mészkő alkotja. A Veszpremfajsztól a Káli medencéig húzódó É-i vonuiatban a legmagasabb csúcsok: Som-hegy' (440 mi. Hideg-hegy (397 rn), Kisbükk-hegy (376 m). A közvetlenül a tópart felen emelkedő D-i vonulat nem ilyen magas, de nagyon jc kilátási nyújt a tora. A D-i vonulat tagjai: Vörösbe fény feletti Megye-hegy (307 mi és a B.füred felett magasodó Felsőhegy (315 m). A Balaton-felvidék kiemelkedésének és a tómedence besüllyedésének natásara a tóba siető-patakok néhol erősen bevágódtak a feljebb emelkedő piatók Deremébe. A változatos összetételű közetrétegek között az ilyen helveken szép sziklaförmákat mutató völgyek jöttek létre. Ilyenek a Lovasi. Királykút) völgy. \asjy a Csopaki. Noszton völgy' és az Arácsi. Koloska-völgy. A Baiaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb, puha retesek töitöttek ki. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben epúltek fei Balatonszöllőstől - Pécselyen, Barnagon, Mencsnelven. Monostorapátin és Köveskálon keresztül Kővágóörsig. Kővágóörs É-i szegélyétől több km hosszúságban húzódott a híres "Kötcnecr'. ameivet nagy részben már kibánvásztak. Legszebb részei már csak Szentbékkáia hatarában láthatók. A Káii-medencétől Ny-ra kezdődnek a Balaton-felvidék híres tanúhegyei. Közei azonos magasságuk az egykori feiszint jelöli, amelyre a bazaltláva szétfolyt. íiletye a tufa szétszóródott. \hol kis mennyiségű volt a felszínre tön láva. ott 3 kúp alakú, ahol pedig terjedelmesebb, ott koporsó és csonkakúp alakú hegy ek jöttek létre. A Balaton-felvidéket alkotó úgynevezett másodkori kőzetek a Káli medencétől NY-ra nagyrészt a mélybe süllyedtek, és e süllvedéket jelölő törésvonalakon törtek a feiszinre a Balatonhoz közeli, a Tapolcai medencét körülvevő bazaltkúpok. itt emelkedik masasban a SzentGyörgy-hegy (413 m) a szigligeti Várh-hegy 213 mi bazaltból és tufából épült kúpja. Tőliik K-re a 438 m masas adacsonv heivezkedik el. majd a Csobánc (371 m), Hajagos (346 m), Haláp - 85 -