A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A 70-es évek elejéig csak a gyorsan fejlődő üdülőközpontokban épültek meg a csatornahálózat és szennyvíztisztítótelepi alaplétesítménvek. A rendezési tervek és a beépítési gyakorlatok nem vették figyelembe a meglévő, illetve leendő szennyvíztisztító telepek helyigényét. így gyakran ez az egyedi telepek telepítésének ellehetetlenülését eredményezték. Ezek miatt is sürgetővé vált a szükséges területek biztosítását felmérő regionális csatornázás fejlesztési terv előkészítése. A tó regionális vízellátás fejlesztési terveinek folyamatos készítésével egvidőben a regionális szennyvízelvezetési terv elkészítésének szükségessége elodázhatatlanná vált. Ezért 1973 évben az OVH és É\l országos tervpályázatot hirdetett a Balaton csatornázása koncepciója kidolgozásának megalapozására

. A pályázat fő célja volt a központi szennyvíztelepi helyek kijelölése mellett vizsgálni a tisztított szennyvizek vízgyűjtőről való kivezethetőségének lehetőségét. A pályázati felhívásra 11 db tervpályázat került benyújtásra. A tervpályázatok 6-8 rendszerben javasolták a szennyvízelvezetést és tisztítást kialakítani a tó mentén. A pályázati javaslatok megfelelő alapot adtak a távlati regionális szennyvíz elvezetési és tisztítási tanulmányterv kidolgozásához. A tervpályázati anyagok felhasználásával végül is 1975-ben készült el a 'Balaton térsége szennyvízelvezetése" tanulmány, melvet a VIZITÉRV 19936 Tsz, alatt állított össze

. (4) Ezen tanulmány képezte alapját a tó mentén időközben meginduló regionális szennyvízelvezetési koncepciónak. A 3476/1976 Mth. előírása alapián a Balatoni Vízgazdálkodás Fejlesztési Program kiegészítésre került. Ezen két koncepció néhány jellemzője az alábbiakban foglalható össze: - Regionális szennyvíztisztító telepek kialakítása kedvezőbb beruházási, üzemeltetési és ellenőrzési szempontokból az egy edi telepeknél. - A szenny-vízelvezetést, tisztítást 7 regionális rendszerben kell megvalósítani. - 1990-ig 64 %-os csatornázottságot kell elérni. - A tisztítótelepi kapacitást 1990-ig 95.7 em3/d távlatra 146.2 em3/d értékre kell fejleszteni. - Tisztítási technológiáknál 1-10 em3/d tartományban a totáloxidációs, e feiett teljes nitrifikálást biztosító eleveniszapos technológia kiépítése volt tervezve aerob, anaerob iszapstabilizálással. - Tisztítási technológiák egységesítési, tipizálási törekvései mellett hazai gépészeti gépberendezések alkalmazására volt lehetőség (importgép beszerzésre gyakorlatilag nem volt mód). Biológiai egységeknél a Kessnerkefés levegőztetés mellen megjelentek a turbinás, mammutrotoros felületi levegőztetők. - Gépi iszapvíztelenítés hazai rendszereinek bevezetése is napirendre került. (BVG. Tatabánya. PTA) - 450 -