A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

- filológiailag tisztított szennyvizek a Balatonba csak megfelelő mértékű másodlagos tisztítás után engedhető meg. Másodlagos tisztítás gyanánt halastavakon való átvezetést, vagy második biológiai tisztítási fokozatot kell alkalmazni. - A fejlesztés során 163.2 efő állandó és 293.6 efő hétvégi üdülőnépességgel számoltak. - A partmenti települések csatornázását 14 db regionális jellegű központi csatornaművel keli ellátni. A fejlesztés keretében 1980-ig az állandó lakosság 62.5 %-a fog csatornázott területen élni. Ennek érdekében 402 km csatornahálózat, 38 db átemelő, 41,5 em.Vd biológiai szennyvíztisztító kapacitás épül ki. - Az üdülőterületen ezen kívül 12 db kis csatornamű való suit volna meg 500-1000 fő terhelésű tisztítóberendezésekkel. Balaton, mint üdülőterület iránti hazai és külföldi érdeklődés gyors növekedése következett be a 60-as évek végén, a 70-es évek elején (pl. 1964-1969 között 54 %-os emelkedés volt). A víz minőségét megítélő vízkémiai, mikrobiológiai folyamatok megismerése hívta fel a figyelmet a tó vízminőség kedvezőtlen romlása előjeleire. A tóval kapcsolatos kormanvzati határozatok eredménveként 1969 decemberébe

n készült el a Balatoni Koznonti Fejlesztési Progra

m. A tóval kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések előtérbe kerülésével pedig 1970-ben készült el a Balaton Vízgazdálkodás Fejlesztési Program. \ programok célul tűzték ki a tó vízminőségénél a KGST előírások szerinti (.osztályú vízminőség fenntartását, megőrzését. A programok tartalmazták a csatornázással összefüggő fejlesztési igényeket, melyek alapjaiban nem tértek el lényegesen az 1964ben készített kerettervtől. A téli és nyári terhelések jelentős eltérése miatt az eleveniszapos biológiai tisztítóberendezések előtérbe helyezését javasolták. A tfifcfc települést kiszolgáló (10-15 db) központi szennyvíztisztító tckipc'fc Isiislalaitiiaat szorgalmazták az egyedi telepek helyett. A tápanvagdi'isulás megaÍKjsdályívjíísara diőszór vetik fel a biológiailag tisztított szennyvizek harmadfokú (hala^tavakToan törtéróT itdjies tisztítási igényét. A legégetőbb kérdésként indokoltnak EücntSx ikiluljjiran. tanulmánytervi szinten a körzeti szennyvíztisztító teiepek telepítésén. W&szátiiítqlreMiís keretében pedig a több részes szennyvíztisztító telep egysége* D'ípuianéK megtervezeset tűzte ki célul. (3) 3. A REGIONÁLIS CSATORNÁZÁSI RENDSZEREK KÍALAINULASA. JELENLEGI HELYZET 3.1 a regionális csatornázási koncepció kidolgozása - 449 -