A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A vízellátási szempontból, a jelen előadásban tárgyalt térség határa nagyjából megegyezik a BVFP üdülőövezetének határával. 2. HELYI VÍZMŰVEK KIALAKULÁSA A MÚLT SZÁZAD VÉGÉTŐL 1970-ig A Salator, térséc első helyi vízmüve

i még a múlt évszázad végén lettek kiépítve. Keszthelyen 1885-ben épült az első vízmű, mely a Vonyarcvashegyi forrás vizét ' szállította a Festetics kastélyba. Ebből a vízellátásból a város lakossága teljesen ki volt zárva, mert a vezeték csak a kastély vízellátását biztosította. Keszthelyen az első - a lakosságot is ellátó - községi vízmű lS10-ben létesült. A vízmű fejlesztése fokozatosan történt. 1928-ban új kutat fúrtak (Ligeti I.), hálózatbővítést hajtottak végre. 1962-ben kapcsolták rá a János forrás galériás rendszerét, és 1967-ben épült ki az Erzsébet forrás 7 db kútja. For.vó

c - Bélatelepen 1895-ben kezdett kiépülni a vízmű a "fonyódi nyaraló és fürdőtelep tulajdonosok" kezdeményezésében. A fürdőegyesületek 1951-ig működtek és ekkor a vízmú állami tulajdonba került. 1961-ben kezdett kiépülni a Sándortelepi kutas vízmú. A századforduló és 1945 közöt

t a térségben további 9 vízmú kiépítése indult meg: Tihanyba

n 19C9-ber. építették ki az apátság vízellátását. A Balaton parton lévő kútból szélkerékkel működő dugattyús szivatyú nyomta a vizet az apátsági épület padlásán lévő tartályba. A tartály túlfolyó csövét kivezették az utcára, és kedvező széljárás esetén ezt a vizet a. község lakói használták fel ivásra. 1925-ben ásták a mostani vízmű I. sz. kútját, majd később további kutakat. 1963-bar. fúrták meg a MOTEL térségében lévő kutat. 1912-ben Siófoko

n kezdett kiépülni a kutakra telepített vízmű. 1929-ben a kutak annyira elapadtak, hogy nem tudták biztosítani a szükséges vízmennyiséget. Ekkor épült meg a siófoki felszini vízmű, melyet 1935-ben átépítettek. A gerinc és elosztóvezeték hálózat folyamatosan épült ki. - 395 -