A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A kikötők tekintetében elmondhatjuk, hogy azok Balatonmária, Csopak (föveny), Balatonakaii kikötők kivételével már a II. Világnéború előtt is üzemeltetett kikötők voltak, és azok építésére az 1920-as években került sor, de az első hat kikötő 1846-ot követően, az első években már üzemelt. 1991. évtől jelentős üeruházásokat bonyolítottunk a kikötők fejlesztését tekintve, az elmúlt 3 évben mintegy 100 millió Ft értékben éoült kikötők partfalai, illetve mólói biztosítják a jelenlegi állapotot. A kikötők meoencekotrási munkái azonban csak az elmúlt három évben minimális mértékben nyújtják a hajók részére a kikötők megközelítését, és azt sem minoen vízállási viszonyok mellett. A Balatoni Hajózási Társaságon felül a Balatonon személyszállítást végzett és végez még a mai napig a Sétahajőzási Központ, 1 db vízibuszával a Szabadi mbtorbssal, a Tihany II, a Lovas, az Őszöd, és a Béke motorosokkal. E hajózási társaság kikötővel nem rendelkezik. Kikötővel, valamint egy Zánka és Tátika motoros hajókkal rendelkezik a veit Zánkai Úttörő Város, Üdülőközpont. Baflacsonvtomajon a Club Tomaj néven üzemelő Üdülési Centrum szintén renoelkezik 2 db motoros hajóval és kikötővel. Ezen idegen hajózási vállalatok forgalmi aoataival nem rendelkezünk, így azokat nem ismerjük. A kikötők jelenlegi helyzete, feltétele elgondolkodtató, a Balaton, és hazánk ioegenforgalma szemoontjából az elképzeléseinken túl, súlyos feladatokat kell még a jövőt illetően tisztázni. A Balatoni Hajózási Kft. kikötőket épített Fövenyesen Balatonakaiiban, új mólókat Balatonszemesen, Balatonlellén, Badacsonyban, és elkezoett egy ún. Marina-láncnck sorát kialakítani parti létesítmények formájában. így megtervezésre került és kivitelezés alatt van Baaacsbny klub-háza, megtervezésre került - 751 -