A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

a szerves C mennyiség, ami partikulált szervesanyag formájában hagyja el a Hídvégi-tavat. E szervesanyag nagyobb resze algabiomassza, kisebb részben Zooplankton-, ill. bakteriopiankton biomassza, aminek lebontása a II. ütem üzembelépéséig a Zala alsó szakaszon, ill. a Keszthelyi-öbölben játszódik le E folyamatok, illetve a n. ütem 700 km~-nvi vízgyűjtőjéről származó tápanyagterhelés következtében Balatonhídvég és Fenékpuszta között, arányát tekintve, jelentősen nő a tápanyagterhelés (a PO4-P és NO3-N hozam 2-3szorosára), bár - az előzőekben leírtaknak megfelelően - töredéke a Hídvegi-tó létesítése előtti terhelésnek. A vázolt folyamatok következtében az elmúlt 8 évben megkétszereződött a Keszthelyi-öböl Zalával érkező (kis tápanyagtartalmú) szervesanvagterhelese. Az oldott szervesanyagok egy - ma meg nem kellően ismert hanvada olyan nagymolekulájú humuszalkoto anyag (fulvo- és huminsav. stb.). ami biológiailag inaktiv, mikrobiális bontását nem tudták igazolni. A kutatási eredmenyek alapján végső soron megállapítható, hogy a Hidvégi-to semmiképpen nem tudja mindazon elvárasokat kielégíteni, amit a teljes rendszerre terveztek. Az 1900 km- vízgyűjtőről származó tápanyagok jelentós hányadát ugyan visszatartja, de az alatta lévő 700 km- ter'neiese változatlanul a Keszthelyiöbölbe jut. Ezen túlmenően - eppen a tápanyagoknak a Hídvegi-tóban való felhasználása következtében ieiátszódó planktonikus eutronzacio miati fokozott az autochton szervesanvagterheles. A szervesanyag jelentós hanyaaa elfolyik, és - az erre hivatott második ütem területe helyett 1 aminek mar 19S" óta üzemelni kellene) -az alsó 10 km-es folyószakaszon mineraitzálodik. növeli a vízgyűjtőről származó tapanvagterheiést. De a nagyobb vízsebesség, a rendelkezésre álló rövid idő következtében a mineraitzacio nem teljes. így a keszihelvi-öböl biológiailag aktív szervesanvagterhelese nő Mindezen folyamatoknak a Fenéki-tó területén kell(ene) lejátszódni, aminek nagyobb reszel jelenleg is vizi- es mocsári növényzet borítja. így - körültekintő, fokozatos elárasztasi stratégia, megfelelő üzemvitel során - a szervesanyagbontas a biológiailag inaktiv vegyületekig jut(na) el. a felszabaduló tapelemeket a magasabbrendű növények hasznosítanák. így a bentonikus eutrofizáció törvenyszerüsegeinek ismeretében a Keszthelyi-öbölbe folyó viz tapanvagban es planktonban szegeny lenne. Mindezt az 1992 vége óta üzembelépett első 16 km--es reszterüiei mérési eredményei igazolják A Kis-Balaton Védőrendszer egészétől lehet elvárni csak azt. hogy a többi előirányzott vízminöségvédelmi intézkedes vegrehaitásara elegendő idő álljon rendelkezésre a Keszthelyi-öböl irreverzibilis vizmmösegromlása nélkül. - 210 -