A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

getációtérképezés eredményei alapján azonban kitűnt, hogy a valóság eltér a táblatörzskönyvi adatoktól (3. táblázat). Szántóföldi művelés csak a magasabb fekvésű teriileteken (>106 mBf), gyakorlatilag a mai szigeteken folyt, de az ilyen területek egy része már a korábbi években parlagon maradt. A terület legnagyobb részét gyepként tartották nyilván, valójában azonban gyepgazdálkodás nem. vagy csak alig, fbieg legelő hasznosításként folyt Az ilyen területek 20-25 %-át mocsárrétek, azok magassásos irányba mutató szubasszociációi borították. 3. táblázat A KJ3VR ELÁRASZTÁS ELŐTTI NÖVÉNYZETE TÁRSULÁS HÍDVÉGI -TO FENEKI - TO NEVE ha % ha % Lemno-Potamea - hínár _ 200.4 3.6 Phragmition - nádasok 25.00 1.1 2220.38 39.5 Magnocaricion - magassásosok 886.00 37.3 1570.02 28.0 Salicion - füzesek 11.00 0.5 45.14 0.8 Alnion - láperdők 357.09 6.4 Agrostion - mocsárrétek 492.00 20.1 159.08 2.8 Arrhenaterion - üde kaszálók 120.51 2.1 Rubo-Soiidaginetum - aranyvesszős gvomtársulások 255.00 10.7 32.77 0.6 telepített erdő. erdősáv 373.00 15.7 352.60 6.3 szántó, parlag 190.00 8.0 452.92 8.1 egvéb 144.00* 6.1 105.31 1.9 ÖSSZESEN 2376.00 100.0 5615.86 100.0 * : A Hídvégi-tavon az egyéb kategóriába tartozott a csatornák hinarvegetaciója is. Legnagyobb állományokat a Cancetum acutiformis-ripanae különböző szubasszociációi alkották (10.,11.,12.). A területen sűrű csatornahálózat jelezte, hogy egykor megkísérelték a mezőgazdasági hasznosítást és kizárólag e csatornákban találtunk vízi-, illetve partjaikon mocsári növényállományokat. Az eredeti vegetáció nagymértékben meghatározta az elárasztás utáni változások irányát, főként azzal, hogy a mocsári és vízi növényzet hiányzott. így a földrajzi-, éghajlati-, vízmélység- és egyéb ökológiai körülményeknek leginkább megfelelő társulások kialakulásához hosszabb idő szükséges. Az elarasztast követően rendkívül gyors változások zajlottak le. Azokon a területeken, ahol az eredeti növényzet eltávolítása előzetesen megtörtem, tocsagazos szunasszociáción keresztül a vidra keserűfühínár kezdett kialakulni. Az előzetesen le nem aratott területeken a vízmélység függvényében indult meg a növényzet kialakulása. A mélyebb vizű tájakon rendkívül gyorsan elterjedt a magas - 582 -