A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

leghosszabb tartózkodási időt a Fenéki-to területén 2 db terelőtöltés biztosítja, imi a vegieges üzembehelvezest követően, atlagos vizhozamnal 90 nap lesz. [)> módon az összesen 120 napos tartózkodási idő elegendően hosszú lesz ahhoz, hogy a tápanvagvisszatartas aiapvetó folyamatai meg hidegvizi időszakban is lejátszódhassanak. Jelenleg az l.sz. terelötöltés reszben hataroió-. reszben :erelőtöltéskent funkcionál, míg a 2.sz. terelőtöltés énntett szakasza gvakoratilag csak határoló töltésként. Ennek következmenve az, hogy a két terelőtöltes közötti, a Zalától D-re eső terület ma aramláss holttér, így a tapanvagvisszatanásban nem játszik lenveges szerepei A fix küszöbű bukó csak ideiglenes megoldás, mivel a vízszint szabaivozasára :iem. vagy csak kévéssé alkalmas (homokzsákok. ill. "betonzsákok" berakásavai lehet duzzasztani, ill. azok elszedésével lehet a vízszintet csökkenteni. így a napi. szükség szerinti vizszintszabáivozas nem valósítható meg). Kiaiakitasa azt a célt szolgálja, hogy a telies ű. ütem üzembeheivezese előtt a terület egy reszere at tudjuk vezetni az 1. ütem elfolyó vizét, így az mar reszt maion venni a tapanvagvisszatartas folyamataiban. A reszleges üzembeheivezesre az adott lehetőseget. hogy ezen a 16 km--es területen (!. ábra) a területkialakitasi. epitesi munkálatok befejeződtek. A fennmaradó. mintegy 41 km- nagvsagu terüiet ázembeheivezésenek (fokozatos feitöltésenek) megkezdése csupán a Peruhazas oenzügvi teltetelei teijesülésenek tuggvenve: amennyiben azok teiiesüinenek. jKkor i 996-ban megtórtenhetne. A jelenleg rendelkezesre alio pénzügyi kere; 1994.: 289 mió Ft a szükséges 740 mió Ft helyen) előrevetíti az arnvekat annak, hogy a fenti hatándő - ami az 1993 végén készült es elfogadott neruhazasaktuaiizáiási tervpen szerepei - nem teljesülhet. A további kesiekedes számos vízrajzi-, vizminósegvedelmi- es termeszetvedelmi gondot is okozba:. 2.2. A K.BVR területenek talaiai \ Kis-Balaton Védőrendszer, mint ökoszisztéma vizsgalata során eleneeohetetlen a talaj- es űledékkemiai változások nvomonkövetese. mivel a sekéiyvízü rendszerben lejátszódó fizikai-kémiai, biológiai folyamatok nagymenekoec kapcsolódnak a szilárd fázishoz is. Ezen folyamatokat jelentősen befolyásolják az elárasztás előtti talajtípusok (hasonloan a makrovegetációhoz - Id később), ezen nem tekinthetünk el - legalábbis nagyvonalakban történő ismeneiesüktöi. A Hídvégi-tó kialakitasa sorai) 2376 ha nagysagu terüiet igenyoevetelere kerüli sor. melynek legnagyobb reszet széisőseges vizgazdálkodásu. nag> szervesanvagtartalmu talajokon kialakult növenvzet bontott, de nasonio az 5700 ha-nvi U. ütem területe is (12.). Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete 1982-85 közön (12.) feltérképezte a Védőrendszer talajtípusait. Eredmenveik aiapian megállapítható, hogy a Hídvégi-tó talajainak mintegy 90 %-át. a Fenéki-to talajainak pedig 80 %-át a hygromorf taiajképzödes jegyeit mutató típusok teszik ki. az alábbiak szerint: - >80 -