A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

és földtani vizsgálatok közös folytatásaként — együttesen és egymással összehangoltan tudják modellekbe és idősorokba fog­lalni a bányászati vízkiemelések helyében és mértékében felté­telezhető jövőbeli változások és az időjárási tényezők hatá­sát a karsztvizszintek térbeli és időbeli alakulásá-v^Valaaint a kapcsolódó .felszíni és felszin alatti vízrendszerek vízház­tartására. A térség tájfejlesztéséhez és környezet gazdálkodásához illeszkedő vízgazdálkodás és az ezt megalapozó vizháztartási vizsgálstok igazi lehetőségei és nehézségei a hidrológiai és ökológia i rendszerek és folyamatok közötti kölcsönhatásokhoz kapcsolódnak. Az 5.ábrán vázolt három élőhely-tipus közül az eddigiek során mind az elméleti alapok, mind a gyakorlati elő­feltételek tekintetében az élelem ellátáshoz és növénytemesz­téshez legközelebb álló szárazföldi élőhelye k vizháztartási kapcsolatai állottak előtérben. A Balaton táj éghajlati, ta­lajtani, növényzeti és geohidrológiai adottságaihoz igazodó tájökológiai egységek kijelölése, valamint a főbb hazai nö­vénycsoportok vizháztartási előfeltételei és következményei tekintetében a ^eretterv előzőekben már utalt növénytermeszté­si alapozó tanulmányának a gyökérzóna víztározását és vízfor­galmát 10 napi részletességgel követő szimulációs eljárása szolgálhat támpontul. A tájökológiai egységenként meghatáro­zott vizháztartási egyenleteknek a táj rizhálózatához igazo­dó vizgyüjtő mérlegekkel történő egybevetése, továbbá a két­féle mérleg rendszer segítségével ellenőrzött és pontosított lefolyási és rizjárási adatok előállítása tekintetében pedig a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén Novákv Béla irányításával az ország más tájaira 1993-ban kezdeményezett vizsgálat módszereit és eredményeit célszerű figyelembe vai­ni. A Balaton és más vízi élőhelye k együttes vizháztartási és ökológiai vizsgálatának a tényezők száma, valamint a folyamatok sebessége és érzékenysége tekintetében a száraz­földi élőhelyekénél is jóval összetettebb és kevésbé feltárt — módszertani alapjai és megoldási módozatai terén Somlyódy Lászl ó közelmúltban* átfogó tanulmánya /19Í-3/ tekinti át a vízminőség védelem kiemelt fontosságú tényeit és fejlesztési feladatait. A Kis-Balaton közelmúltban megkezdődött fokozatcs visszaállítása a tájfejlesztés és a tó vizminőségyédelmének fontos tárgykörévé teszi a szárazföldi és a vizi élőhelyek - 84 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom