A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

-tekintése arra is felhivja a figyelmet, hogy az alluviális medencék a szárazföldi élőhelyeke

n kivül a TÍZtere

k és sarti területek élőhelyei

t is magában hordozzák /"C" blokk/. A három élőhely tipus egymáshoz viszonyított aránya egyrészről függvénye, másrészről meghatározója a vizgyüj tőteriiletek és az alluviális medencék egészére jellemző vizháztartási sajátosságoknak; végül /3/ A vizgyüj tőteriiletek és az alluviális medencék belső vizháztartási /vizösszegyülekezési, tározódásig lefolyási/ folyamatai egyben a különféle tipusu és elhelyezkedésű élőhelyek közötti vizforgalaat, vagyis az ökológiai egységet fenntartó hatás közvetitő folyamatokat is fenntartják. A vizgyüjtőnkénti vizháztartási és hidrológiai vizsgálat tehát a tájfejlcdési folyamatokat érő emberi hatások tovaterjedő, hatásai feltárásának, vagyis például a táj fe jlet^}tés egészébe illesztett üdülés fejlesztés és aás terület használatok tervezésének is alapja és vezérfonala. A viz nemcsak a maga anyagi mivoltában /az életfolyamatok számára egyelülállóan kedvező fizikai, kéaiai és biológiai tulajdonságaival/, hanem a hozzá rövidebb-hosszabb utsza kaszon csatlakozó más biogeokéaiai anyagok szállitó közege ként is fontos szerepet tölt be az élettér és az élővilág közötti kölcsönhatások közvetitésében. Különösen jelentőssé válhat a járulékos biogeokéaiai anyagmozgás szerepe a szárazföldi vizciklus kezdeti szakaszán /amikor a térszint elérő csa padékviz a légkörétől gyökeresen különböző szárazföldi kéaiai környezetbe lép át/ és a cilkus utolsó fázisában /amikor az elpárolgás során a KgO molekulák minden járulékos anyagot hátrahagyva lépnek vissza a légkörbe/. A térszint elérő és a gyökérzónán átszivárgó csapadékvíz egyrészről elboalóban lévő szerves anyagokkal, másrészről ásványi málás termékekkel lép kéaiai kapcsolatba /

7ȇbr

a/. Az előbbiekből széndioxiodot és humusz eredetű szerves vegyületeket vesz fel, ami megváltoztatja e viz savas, lúgos természetét /a pH értékét/ és jelentősen megnövelheti oldóképességét. Ennek eredményeképpen módosul a redox potenciál is és s viz olyan kéaiai elemeket és szerves vegyületeket Mobilizálhat /például Al, Cu, Zn, Pb, Cd, Hg,

As illetve különféle peszticid összetevők/, amelyek a szivárgási ág és a Kapcsolódó vizösszegyülekezési és lefolyási ciklus későbbi szakaszai - 68 -