A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

éghajlatváltozással kapcsolatos elképzelések - többnyire mért meteorológiai és légkörfizikai paraméterek felhasználásával elvégzett elemzések és előrejelzések - széles spektruma. Az éghajlati modellek többségének futtatási eredményei azt valószínűsítik, hogy az előttünk álló fél évszázad során bekövetkezik az éghajlati övek térbeli változása, eltolódása. Szűkebb környezetünk. Közép-Európa szempontjából ez azt jelenti, hogy térségünkben erősödik a mediterrán hatás, jellegzetes négyévszakos éghajlatunkban a két átmeneti évszak (tavasz és ősz) időtartama csökken, a nyár és a tél lesz a meghatározó két évszak. Az évi középhőmérséklet emelkedését valószínűsítik, elsősorban az enyhébbé váló telek miatt, az évi csapadékösszeg csökkenése várható, elsősorban a szárazabbá váJó nyarak miatt. Jelen dolgozatban a Balaton három vízháztartási és két meteorológiai tényezőjének időbeli alakulását mutatjuk be és értékeljük néhány egyszerű statisztikai eljárás segítségével. Hangsúlyozottan nem vállalkozunk a jövőre vonatkozó előrejelzés-jellegü eszmefuttatásokra. :. ADATELŐKÉSZÍTÉS 2.1. Léghőmérséklet A Balatonra vonatkozó évi közepes léghőmérséklet adatokat a siófoki és a keszthelyi meteorológiai obszervatórium adatainak számtani átlagolásával határoztuk meg az 19571992. (36 évi időszakra. Ugyanilyen módon állítottuk elő a téli félév (október-március) és a nyári félév (április-szeptember) idősorait is. Megjegyezzük, hogy a féléves időhonnzontok időtartamai a soron következő paramétereknél a fentiekkel megegyeznek, így a továbbiakban ennek részletezésére nem térünk ki. A léghőmérséklet évi idősorát az 1. ábrán tüntettük fel. 2.2. Globálsugárzás A lég'nómérséklethez hasonlóan a globálsugárzás évi és félévi összegeit a siófoki és a keszthelyi meteorológiai obszervatóriumok adatainak átlagolásával állítottuk elő az 19661992. (27 év) időszakra. A globálsugárzás évi idősorát a 2. ábrán tüntettük fel. - 45 -