A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A huminanyagok elsődleges forrásai egyébként a magasabbrendű növényi maradványok, de alacsonyabbrendű növények (pl. algák) és állatok bomlástermékeiből is képződhetnek (2) 2. CÉLKITŰZÉS A Kis-Balaton II. ütem kísérleti részeként 1992-ben 16 km

2, nagy vízi és mocsári növény borítottságű, tőzeges réti és láptalaj aljzatú területet árasztottak ei. Várható volt, hogy hasonlóan az I. ütemnél tapasztaltakhoz (13), az elárasztást követően a víz alá került és elpusztult növények bomlása miatt a tározó vize nagymennyiségű huminanyagot tartalmaz majd, amely a Balaton Keszthelyi-medencéjét is elérheti. Ezért követtük nyomon a huminanyagok mennyiségének alakulását a Zala folyó Kis-Balaton feletti szakaszától a Balatonig, különös tekintettel a Kis-Balaton II. ütemére. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A mintavételi helyeket a folyásirány sorrendjében az 1. ábra mutatja. Vízmintákat 1993. évben júliustól novemberig vettünk havi gyakorisággal. Üledékmintákat júliusban és szeptemberben vettünk 5 cm átmérőjű csómincavevővel. és a felső háborítatlan 10 cm-es réteget használnak. E 1.50000 Kis-Balaton 11. ütem. 3. Ingói csatorna mellett. 4. Szivattyútelep alatt, 5. Alsó-Nyugati csatornával szemben, 6. Zaiaván tő alsó része. 7. Kis-Baiaton II. ütem kifolyás (bukóéi után). Kis-Balaton II. ütem előtr. I. Zala folyó az I. ütem elótt Zalaapátinál. 2. Zaia folyó az I. ütem után Baiatonhidvégnéi Mintavéteü helyek.' Lábra Balaton: 8. Keszthelyi-medence nyűtvize Keszthelynél. 9. Siófokimedence nyűmze Tihanynál. - 370 -