A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

algabiomasszának felel meg (20). Ebben az évben az algásodottság mértéke jelentősen meghaladta a korábbi évekét, hasonló mértékű nyárvégi kékalga-tömegprodukció ezen a tóterületen korábban 1982-ben volt. 3.2 A bak.terioplank.ton A bakterioplankton szezonális változása a fitoplanktonéhoz hasonlóan alakult. A tavaszi algacsúcs idején a baktériumok is jelentős mértékben elszaporodtak, de szaporodásuk késéssel követte az algamaximumot. Az őszi kékalga-tömegprodukció idején a baktériumok késleltetett szaporodása még kifejezettebb volt (1. ábra), ez a jelenség tengeri és édesvízi környezetben általános (3). A baktériumok mennyisége 1.42 és 5.31 millió sejt/ml között változott, az átlagérték 2.9 millió sejt/ml volt, ami 024 mg/l átlagos biomasszának felel meg. Egy szélesebb trofitási skálán (1-1000 jjg/1 a-klorofill) a baktérium abundancia szignifikánsan korrelál a klorofill koncentrációval (7). A balatoni adatok jól illeszkednek ehhez a függvénykapcsolathoz (2. ábra), ami azt jelzi, hogy a tónak e tekintetben nincs az átlagostól eltérő karaktere. A bakteriális produkció maximumai egybeestek a fitoplankton biomassza maximumokkal, itt nem volt megfigyelhető a bakteriális abundancia esetén megfigyelt késés. Ez is jelzi, hogy a bakteriális produkció és a baktériumok mennyisége között nincs szoros kapcsolat (3. ábra), amit más tavakban is kimutattak (23). A felületegységre vonatkoztatott bakteriális produkció 54 és 330 mg C/m

2/nap között változott, az évi nettó produkció pedig 50 g C/m

2 volt. A baktériumok szaporodási sebesség (p) értékei 0.009 és 0.09 közötti intervallumba estek, és tendenciájukban követték a vízhőmérséklet változásait (4. ábra), de az év egyes szakaszaiban értékük nem nőtt a hőmérséklet emelkedésével, ami egyértelműen arra utal, hogy a Balatonban a bakterioplankton gyakran szubsztrát-limitált. 3.3 A színtelen ostoros plankton A heterotróf nanoflagelláták mennyiségének évszakos változása tükörképe volt a baktériumok évszakos dinamikájának (5. ábra), ez az ellentétes változás még szembetűnőbb a színtelen ostorosok baktériumfogyasztása és a bakteriális produkció között (6. ábra). Ezek az eredmények összhangban állnak azokkal a megfigyelésekkel, miszerint a baktériumok mennyiségét legnagyobb mértékben a velük táplálkozó heterotróf nanoflagelláták befolyásolják. Emellett időszakosan a mixotróf flagelláták (pl. Dynobrion fajok), a csillós egysejtűek és a Zooplankton baktériumfogyasztása is jelentős lehet (22,24, 15). A színtelen ostorosok a bakteriális produkciónak 30-200 %-át fogyasztották el naponta, éves szinten pedig a bakteriális sejtprodukció 75 %-át távolították el. A heterotróf nanoflagelláták mennyisége 2600-19000 sejt/ml között változott, átlagértéke 7000 sejt/ml volt, ami 0.35 mg/l biomasszát jelent. A trofitás és a baktériumszám közötti összefüggéshez hasonlóan szignifikáns kapcsolatot állapítottak - 303 -