A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Az L ábrán látható módon a nettó sebesség görbéjétől a bruttó sebességé abban különbözik, hogy a szivárgási sebesség hozzáadódása miatt a valódi [fjtk küszöb egy kisebb, látszólagos értékhez tolódik t'iv) Utolsó felteieiezésünk szennt az aktív P felvétel egyirányú folyamat, ezért energiától független valódi foszfát kicserélődés nincs. Ha ilyen mégis lenne, a szivárgás értékét a valóságosnál nagyobbnak gondoljuk Az 1. ábrán sötét kankával .»elöltük a közösség [PoJ koncentrációnál mérhető szivárgási sebességét amely az egyes fátok v

E sebességeinek összege. Amikor azonban a mintákhoz az izotóppal együtt minden jelenlévő faj küszöbértékénél több jelzeüen P-t is adunk - és ez általában már néhány nanomol P beadásakor így van - az 1. ábra [PjtWPtlA: (2) koncentráció tartományában dolgozunk Következésképpen a közösség bruttó felvételi görbéje a mérhető (sötét karikával jelölt) szivárgási sebességnél alacsonyabb értéket jósol, melyet az ábrán világos karikával jelöltünk A P hozzáadással és anélkül mért sebességeket együttesen ábrázolva tehát éppen azt a szisztematikus hibának tűnő eltérést kell tapasztalunk, mint ami a Vtichaelis-Memen model alkalmazásakor megfigyelhető. Falkner modeljének fényében azonban ez az eltérés nem szisztematikus hiba többé, hanem a P felvétel küszöb jeUegének természetes következmenye. A fenti gondolatmenet alapján olyan iteratív számítási eljárást dolgoztunk ki. melynek segítségéve! a ^-P felvétel kinetikájából becsülni tudjuk a szivárgás sebességét (v

R ), valamint a nettó felvéteü sebesség számításához szükséges küszöbkoncentrációi ([Ptk ), és konoukuvitás; állandót (Lp) (8). 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 1992. januárja és máiusa között 13 alkalommal vettünk vízmintát a Balaton Siófokimedencéiében. az Intézet elötn nvütvízból. Standard módszerekkel mértük az összes, formált es oldott reaktív P. az összes nitrogén, ammónia, rulrit és nitrát koncentrációját (16i. Forró vízzel kivontuk a plankton un. "fölös P" tartalmát (4). Mértük a klrofill-a és a lebegőanyag koncentrációt Izotópos módszerrel mértük a fotoszintézis sebességét (5) és a P felvétel üneúkáiát (7). A nettó P felvételt 5 alkalommal kémiai módszerrel is meghatároztuk, nyomor, követve a mintákhoz adott 1-32 (ig P H mennyiségű löszfát koncentrációjának időbeli csökkenését A planktonikus szervezetek különböző méretcsoportjainak kémiai összetételét és az általuk felvet! szén és foszfor mennyiségét úgy vizsgáltuk, hogy az összes szervezetet visszatartó 0.2 vagy 0.45 ura pórusbóségű membránszúrőkkel párhuzamosan a 3 és 12 tim pórusbóségű szűrőkön átbocsájtott mintákat is mértük. A módszerek részletesebb leírása Istvánovics és Herodek (8) dolgozatában megtalálható. - 293 -