A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Ez a bevétel, mely a 90-es évek elején cca. 60-70 milliárd forint volt, 93-ra 40-45 milliárd forintra csökkent. 4 turisztikai kereslet - főleg a nemzetközi - a 8C-as éve* végétől nemileg csökkent, és ez a csökkenés az elmúlt években sajnos felgyorsult, melvet az alábbi számok is mutatnak: A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma: A nyári csúcslétszám - a csökkenés ellenére is - eléri az 1 millió főt. ameiv az optimális terhelést és az átlagos forgalmat 1,6-szorosan múlja felül. Az utóbbi néhány évtized rendkívüli turistaforgalma, az urbanizáció, a mezőgazdaság kemizálása, az ipari fejlesztés következtéoen felgyorsult a tó elöregedése, és rendkívüli mértékben romlott vízének minősége. A felgyorsult eutrofizációs folyamatok következtében a Korábban egvsegesen mezotróf vízminőség 1982-re kritikus mértékben megváltozott, leromlott. A tó összes tápanyagterhelésének többmint 1/3-át szállító Zala folyó naxására a Balaton nyugati része a Keszthelyi-medence hioertroffá, 3 Szigligeti-medence a hipertrófia határán eutroffá, a Szemesi-meoence eutroffá és a Siófoki -medence az eutrófia határán lévő mezotroffá változott. A rendszeres mérések alapján megállaoítást nvert, hogv a 80-as éve« eleién a tavat évente közel 2900 tonna nitrogén, és csaknem 300 tonna foszfor ternelte. A foszforterhelés 53 %-át a felszíni vízfolyások. 14 %-át a tócarti települések szennyvízbevezetései, 9 H-át a közvetlen oemosódás és a mezőgazdaság, 18 Vát a belterületről származó vizek és 6 Vát a légkörből történő kihullás okozta. Rendkívüli mértékű terhelést kapott továbbá a tó mintegy 5 Vát kitevő oarti vízfelülete, hiszen ezt terhelte a jól, rosszul közművesített strandok nagvlétszámú vendége, a befolyó szennyvizek és vízfolyások igen jelentós mennyiségű tápanyaga. A vízminőség ilyen mérvű romlása már alapjaiban veszélyeztette a tó üdülési használatát. 1985-ben 1988-ban 1993-ban 7,7 millió 7,5 millió 3,5 millió volt.