A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

4. A BALATON VÍZ KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZMINÓSÉGSZABÁLYOZÁSI STRATÉGIÁI A komplex kutatási program keretében -helyi szakértők bevonásával- részletesen elemeztük a tó és a vízgyűjtő szabályozási stratégiáit (8). Miután az elemzés eredményeinek akárcsak vázlatos bemutatása önmagában is messze meghaladná jelen tanulmány engedélyzett kereteit, ezért csak néhány gondolatot emelhetünk ki: AJ A tó s'ízkésziet (vízszint) szabályozási stratégiáival kapcsolatban megállapítottuk, hogy az utóbbi évek vízhiányos időszaka miatt az előírt szabályozási tartomány sokszor nem volt betartható és ezért a szabályozás további lehetőségeit a vízgyűjtőn történő tározás formájában lehet csak kereseni, amennyiben a csapadékszegény időszak folytatódik. B/ A tó vízminőségszabályozási stratégiáival kapcsolatban megállapítottuk, hogy; i, Továbbra is a legfontosabb feladat a szennyvíztisztítási kapacitás bővítése és a foszfor eltávolítás hatásfokának növelése a még mindig tóba vezetett szennyvizeknél. ii, A szabályozási feladatok súlypontja azonban a nem-"^ntszerü források szabályozása irányába tolódott el, hiszen ma ilyen fonásokból származik a tavat érő (még mindig túl magas) tápanyagterhelés túlnyomó része. Ezen belül is elsősorban a közvetlen parti sáv -a közvetlen tóvízgyűjtő- diffúz szennyező forrásainak szabályozására kell fordítani a figyelmet. iii, A tó vízgyűjtőjének mintegy felét kitevő Zala vízgyűjtőről érkező terhelések visszatartásának előfeltétele a Kis-Balaton Védőrendszer hatékony üzemeltetése és ezen belül a II. fokozat feltöltésének befejezése és üzemeltetésének beindítása. 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Balaton összes rendelkezésre álló mén és állandó (földrajzi) adatát, információját, valamint kutatási eredményét együtt - a tó mennyiségi és minőségi szabályozása érdekében hasznosító komplex kutatás folytatását és a fentiekben röviden bemutatott rendszer kiépítését nélkülözhetetlenül fontosnak tartjuk. Ez adna egyedül lehetőséget arra, hogyha a döntéshozók részéről bármely kvantitaív vagy kvalitatív ínformáció iránt a tóval kapcsolatban igény merül fel (mint ahogyan évről évre, de gyakorlatilag napról-napra, felmerül pl. a tápanyagterhelés mértékével, a vízminőség változás tendenciáival kapcsolatban), akkor azt késedelem nélkül és a mindenkori "tudás szinten", azonnal megkaphassák. Ehhez a kutatás folytatásához szükséges pénzügyi alapok megteremtése szükséges. A kutatás kiterjesztésére is kívánatos, - 147 -