A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

3.1. Az egységes mennyiségi-minőségi balatoni adatbázis és a tápanyag terhelés meghatározása Az egységes mennyiségi-minőségi adatbázis létrehozásának egyik alapvető fontosságú indoka az, hogy a befolyó vizek vízminőségi és vízhozam adatai együtt álljanak rendelkezésre. A Balaton sorsa szempontjából meghatározó fontosságú a tavat érő növényi tápanyag -és egyéb szennyezőanyag- terhelés, mely utóbbinak legnagyobb részét a befolyó vizek közvetítik a tóba. A terhelés meghatározásához az összetartozó koncentráció és vízhozam adatokat összeszorozva kell előállítani a terhelés idősort (3. ábra), melynek görbe alatti területe adja TP [mg/s] terhelés 1991-1992 3. ábra A Zala számított foszfor terhelése, 1991-1992 az összes terhelést. Az adatbázis feltöltése 1991-el kezdődően folyamatosan történik és egyebek között felhasználásra kerül az éves tápanyag mérlegek meghatározásához. E tekintetben meg kell azonban említeni, hogy a tápanyagterhelés meghatározása meglehetősen bizonytalan, mert a hetikétheti vízminőségi adatok Tetves-pat* V,.

2-i ««Ivény ITU IDL AN ITC. M.RAK RILFIM gyakorlatilag nem tartalmazzák a nagy lefolyási események adatait, melyek viszont (korábbi kutatási eredmények szerint: 3) az éves összes tápanyag terhelés nagyobbik részét okozzák. A probléma { csak úgy küszöbölhető ki, hogy a nagy (zápor) lefolyási eseményekre koncentrált expedíciós mérésekkel határozzák meg az összefüggést a 0 0.1 0.20.3O.4O.5O.O0.70.I0.« 1 1.11.Z 1.31.4 1.Í 1.6 1.7 1.1 1.» 2 O (m3/s) 4. ábra Lefolyás és koncentráció adatok kapcsolata - 142 -