A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Forró árok, Tetves patak, Büdösgáti vízfolyás, Kóröshegyi Séd, Endrédi patak. Balaton közvetlen vízgyújtók: Balatonberény környék. Nagyberek és kapcsolódó területek, Ordacsehi környék, Balatonboglár környék, Balatonlelle környék, Balatonszemes környék, Balatonszárszó környék, Zamárdi környék, Zamárdi Keleti önálló vízgyújtó. A Balaton partisáv mögött 5 önálló belvízi öblözet alakult ki, ezek: Nagyberek, Zardavári berek, Lelle-szemesi öblözet, Balatonöszödi öblözet, Zamárdi berek. 2. VÍZGAZDÁLKODÁSI BEAVATKOZÁSOK 2.1. Vízellátás A Balaton D-i vízgyűjtőjén a kommunális és mezógazdasági vízigények dominálnak. Az ipar nem jelentós és vízminőségi érdekból fejlesztése nem kívánatos. A kommunális vízigény az üdülósávban koncentrálódik. A Balaton parti sáv településeinek vízellátása két regionális ellátó rendszerről történik. A Balatonberény-Balatonöszöd közötti térség a Dél-Nyugat Balatoni Regionális Vízmúról kapja az ivóvizet. A rendszer vízbeszerzése a Balatonöszödi és Fonyódi felszíni vízkivételi müvekről, a Nyugat Balatoni Regionális rendszerről, valamint mélyfúrású kutakról történik. A Dél-Kelet Balatoni Regionális Vízmű a Balatonszárszó-Zamárdi közötti térség vízellátását biztosítja. Vízbeszerzése a Dél-Nyugat Balatoni és KeletBalatoni Regionális Vízmüvekről, a Balatonföldvári felszíni vízkivételi múról és mélyfúrású kutakról történik. Napjainkra a teljes vízgyújtón a vízellátottság elérte a 90 %-ot. 2.2. Mezóqazdasáqj vízhasznosítás A D-i vízgyújtón üzemelő halastavak összes területe 1005 ha. Legjelentősebb üzemeltető a Balatoni Halgazdaság. Az üzemeié öntözések területének nagysága 1140 ha. Közülük kiemelkednek a Hubertus Rt. és a Marcali Szövetkezet, az utóbbi új fejlesztés. - 130 -