A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)
2.2 Szennyvíz elhelyezés és a terület-hasznosítás összefüggése A felületi öntözés megvalósítását sok esetben akadályozza - holott a környezeti adottságok kedvezőek a szennyvíz talajban való elhelyezésére - hogy nincs erdő művelési ágú terület, illetve szántó területen nem engedélyezik erdő telepítését. Az is előfordul, hogy természetvédelmi vagy tájvédelmi okokból nincs lehetőség a szennyvíz felületi /árokban, barázdában, öntözött sávban/ elhelyezésére, mint például a Balaton vízgyűjtő V. régiójának szennyvízhasznosítási tervezése során ez történt. Szigligettől Balatonakaiiig 13 település szennyvíz tisztításának és elhelyezésének a koncepcióját tervezve megállapítottuk, hogy van lehetőség szőlő művelési ágú területen felszín alatti öntözőtelepeket kialakítani. Az így kialakított rendszer nem sérti sem a tájvédelem, sem a környezetvédelem elvárásait, hiszen a felszínen nem jelenik meg sem a szennyvíz, sem az öntöző elem, csupán a szabályozó műtátrgyak, melyek közvetlen a felszínen találhatók. Gyümölcs művelési ágú területen Fulőkércsen valósítottunk meg egy felszín alatti szennyvíz öntöző telepet, igaz hogy nem a település, hanem egy almaiéüzem szennyvízével öntözünk egy jól beállott almást. A telep azt bizonyítja, hogy 10%-nál nagyobb esésű területen is alkalmazható az öntözési mód, csupán az a feltétel, hogy az esésre merőleges irányban a rétegvonalak mentén lehessen szivárogtató talajcsöveket fektetni 0,3-0,5'Í-OS esést bíztosítva. 3. FAÜLTETVÉNNYEL HASZNOSÍTOTT FELÜLETI SZENNYVÍZ ELHELYEZŐ TELEP KIALAKÍTÁSA A szennyvíz elhelyező telepek kialakítása független az előkezeléstől, ezért egy általában előforduló kis településekre jellemző kialakítást ismertetek. Ismert rendszernek tekinthető, hiszen az ország legtöbb tájegységén üzemel ilyen telepünk, azonban néhány összefüggés most is érdekes lehet a szakember számára. - 407 -