A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

1. BEVEZETÍS 1.1. A vízrendezési munkák során, lenyen az vonalmenti (vízfolyásrenaezés) vagy területi vízrendezés, számos esetben okoz problémát az eltérő igényekkel megjelenő külterületi 111. belterületi műszaki feladat. Az eltérő igények a nagyobb biztonságot jelente belterületi feladat, ill. a kisebb kiépítési mértéket jelentő külterületi feladat összehangolása jelenti. A problémakört tovább szélesíti a ionosán felmerülő tájvédelmi feladatok megoldása, ill. íígvelenoevétele. Ma már seri belterületi sen pedig külterületi vízrendezési feladat nen oldható meg a tájvédelmi szempontok, ill. dal területeken s beépített környezet figyelembevétele nélkül. (Beépített környezet kifejezés alatt a település érintett részének meglévő ternészeti értékeit és építészeti jellegét értem.) 1.2. Vízrendezés irá nyelvei Belterületi vízrendezés igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az érintett lakosságot, üzemeket lehetőség szerint kár ne érje, ill. az esetleges károk a legkisebbre legyenek csökkenthetők. Ennek érdekében s belterületet érintő, átszelő vízfolyásbk rendezésénél oly nedernéret kialakításra kell törekedni, amely a vízfolyás közelében (a vízfolyás árterén) lévő lakúépületek, üzemek, létesítnények részére biztosítja az élet- és vagyonvédelmet. A vonatkozó vízügyi előírások a feladatot úgy fogalmazzák meg, hogy a település nagyságától függően a 33, 50, ill. a 100 évenként egyszer előforduló árvizeket, a rendezett meder kártétel nélkül vezesse el. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszerekre már ennél jelentősen enyhébb, az előírás a D % közötti vízmennyiségek elvezetését célozzák meg. A vízfolyás ill. a belterületi vízelvezető rendszer teljesítőképessége között tehát jelentős az eltérés. Ennek oka: a belterületi csaoadékvízelvezető művek kiépítésének pénzügyi és műszaki korlátai vannak. - 26 -